Magyarország újra – mint 2008-ban – célkeresztbe került: egyre többen vetik föl, hogy Görögország és Olaszország után Magyarország bukhat el a terjedő európai adósságválságban. Ennek külső okai világosak: Magyarország küszöbön álló, valószínűsíthető leminősítése, általános és fokozódó befektetői pánik, ingataggá vált európai bankrendszer. De miért pont Magyarországot találja meg a válság újra az elsők között? Miért vagyunk ennyire sérülékenyek? Íme néhány fontos tényező, amely rajtunk, magyarokon – no jó, inkább a vezetőinken – múlt.
1. Nagy múltra visszatekintő eladósodás
Magyarország már 1982-ben belépett az IMF-be, hogy elkerülje az államcsődöt, azóta lényegében a felhalmozott adósságával küszködik. Voltak ugyan időszakok, amikor az államadósság látványosan csökkent, ám ezek jelentős részben visszavezethetők egyszeri – privatizációs – bevételekre. A legújabb egyszeri bevétel a magánnyugdíjpénztárak államosítása (majdnem államosítása) volt. Az egyszeri bevételekkel egy nagy baj van: nem tehetők rendszeressé, hosszabb távon tehát a bajokat csak elfedik, de legalábbis csak átmenetileg orvosolják.
2. Kettős gazdasági szerkezet
Részben az 1. pontnak, Magyarország eladósodottságának volt köszönhető az a gyors privatizációs stratégia, amely elvezetett oda: Magyarországon világviszonylatban is kiemelkedő arányban van jelen a külföldi működő tőke.
Magyarországon együtt él a multinacionális „csúcsgazdaság” és a hazai, csúcsközeli technológiai színvonalúnak ritkán mondható kis- és középvállalatok. A baj az, hogy a gazdaság e két része között eléggé korlátozott az átjárás, az együttműködés.
Több közgazdász úgy véli: a kialakult kettős (duális) gazdaságszerkezet kimerítette növekedési tartalékait már jóval a válság előtt (fordítsuk magyarra: így soha nem érjük utol a fejlett világot, sőt, egyre távolodunk). Igazi növekedés, foglalkoztatásbővülés csak addig volt, amíg áradt befelé a külföldi működő tőke.
Magyarországtól ma azért is tartanak a befektetők, mert hosszabb távon is növekedési problémákkal néz szembe.
3. Össze nem illő politikák
Magyarországon akadtak olyan hosszú időszakok, amikor egymásnak ellentmondó politikát folytatott a kormány és a jegybank. Ennek a következményei röviden szólva katasztrofálisak voltak, ehhez kapcsolódik majd a 6. pont is. Aggasztó, hogy a jegybank és a kormány viszonya mostanság sem épp felhőtlen.
4. „Fiskális alkoholizmus”
Magyarországon van hajlamuk a kormányoknak arra, hogy jóval többet költsenek a bevételeknél, ami elég nyilvánvalóan az eladósodás felé visz (s az erre adott jegybanki válasz nagy károkat okozhat: 3., 6. pont). Széles körben vélik úgy, hogy a kormányok túlköltekezésének fő okai a nagyvonalúan szórt jóléti juttatások voltak. A számok ezzel szemben azt mondják, hogy a fő ok az államból élő vállalatok nagy száma, mint arra számvevőszéki kutatók rámutattak.
5. Megalapozatlan adócsökkentések
Talán érdemes a 4. pont egy részterületét külön megemlíteni, már csak azért is, mert itt a szocialista, illetve a konzervatív tábor is találhat magának való érvet. Az Orbán-kormány szja-csökkentésére (praktikusan sokaknak emelkedés) még mindenki emlékszik, Gyurcsány nagy áfacsökkentését talán már kezdjük elfelejteni. Mindkettő sokba került, egyik sem hozta a várt gazdaságélénkítő hatást.
6. Devizahitelezés elterjedése
A költségvetési túlköltekezésre (pontosabban annak inflációs hatására) a jegybank magas forintkamattal reagált. Az erős forint visszafogta az exportot, a magas kamat az adósokat a devizahitelek felé terelte. A következményeket látjuk.
7. A kormány végtörlesztési ötlete
Nincs az a reménytelen helyzet, amelyen ne lehetne tovább rontani némi bátorsággal és kreativitással. A végtörlesztési ötlet legnagyobb hibája talán az amúgy is gyászos növekedési kilátások rontása, s bizony megnövelte annak esélyét is, hogy hazánkat leminősítik. Az ötlet gyengéiről bővebben itt olvashat.
8. A kormány visszautasítja a védőhálót
A kormány mereven elzárkózik az IMF készenléti hitelkeret-megállapodásnak még a gondolatától is, hogy a szervezet ne kényszerítsen hazánkra megszorító gazdaságpolitikát. Mindeközben a kormány egy 1400 milliárd forintos megszorító csomagot tervez jövőre, merthogy a piac és az unió igényeinek mégiscsak meg kell felelni. Egy készenléti megállapodás pedig feltehetően elcsitítaná a Magyarország esetleges bedőléséről károgókat, hiszen ha Magyarország a piacon már túl drágán kapna csak hitelt, akkor is juthatna viszonylag olcsó forráshoz.
