A jegybank szakértői úgy vélik, a deviza-hitelállományhoz képest 30 százalékos végtörlesztés és az eurózóna válságának további mélyülése akár 200 milliárd forintos többlet-tőkeigényhez vezet a magyar bankrendszerben, holott már most számos hazai bank közel van ahhoz, hogy tőketartalékai kimerüljenek.
Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének vezetője elmondta: ha a teljes lakossági devizaalapú jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva a végtörlesztés aránya 20 százalékot ér el, az még nem idéz elő újabb tőkeigényt a hazai bankrendszer számára, ugyanakkor az MNB szeptemberi inflációs jelentésében felvázolt makrogazdasági alappálya mentén is több magyarországi bank esetében is elfogyhatnak a tőketartalékok.
Balás Tamás, a jegybanki szakértői csapat tagja, vezető elemző elmondta, hogy a háztartási szektorban a nem teljesítő hitelek aránya megközelíti a 13 százalékot. (A nem teljesítő hiteleken a bankszakma a 90 napon túli adósok hiteltartozását érti.)
A szakértő kifejtette: a háztartások hitelei között a legrosszabb törlesztési hajlandósággal a 2007-2008 között felvett devizakölcsönöket fizetik vissza.
Az MNB szakértői úgy számoltak, hogy a végtörlesztéseket a lakossági devizaalapú jelzálog hitelek 20 százalékos arányánál 5 százalékot a megtakarításokból, 15 százalékot a majd a piacra kerülő devizahitelt kiváltó forintkölcsönökből fizetik vissza.
A végtörlesztésekben való részvételt befolyásolja majd az azokat kiváltó forintkölcsönök kamata – mondta a szakértő.
Az MNB szakértői szerint a jelentés készítése körüli árfolyamok mellett a kiváltó forinthitelek 14 szálék fölötti teljes hiteldíj mutatója fölött és 10 évnél hosszabb futamidőnél már nem érdemes a végtörlesztéssel élni.
Az MNB szakértői azt javasolták, hogy a bankokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a portfóliójukat gyorsan kitisztítsák, a lakossági devizahiteleknél egyes kölcsönöket leírjanak. Emellett javasolják, hogy be kellene vezetni a magáncsőd intézményét, hogy egyes nehéz helyzetbe került adósok szabályozottan tudják tartozásaikat rendezni.
A tájékoztatóból az is kiderül, hogy működő vállalati hitelpiac nélkül nem lehet növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot.
“A vállalati hitelpiac kiszáradhat” – mondta Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének igazgatója, hozzátéve: a külső és belső sokkok egyszerre érintik a magyar gazdaságot, ezek nagy mértékben apasztják a bankok tőketartalékát.
