A 2012-es költségvetési törvény és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosítások alapján a Policy Agenda megvizsgálta, hogy mire lehet számítani a jövő évben a közfoglalkoztatásban. A kormány azon szándéka, hogy jövőre valamelyest növekedjen a foglalkoztatás, alapvetően a közmunkaprogramokra épül, mivel a gazdaság várható stagnálása miatt nem lesz a versenyszférában új munkahely. Ugyanakkor a Policy Agenda véleménye szerint a közfoglalkoztatás bővítő hatása nincsen megalapozva pénzügyi oldalról.
Mi van a számok mögött?
A közfoglalkoztatásra jövőre 132 milliárd forintot szán a kormány, amely számításaik szerint 200 ezer fő foglalkoztatására lesz elegendő. Ugyan a költségvetési törvény indoklásában nem rögzítik, hogy ez a 200 ezer fő havi átlagban vagy összesen értendő, de logikusnak inkább az látszik, hogy havi átlagban érteti ezt a kormányzat.
Ez a 200 ezer fős átlagos foglalkoztatotti létszám egyébként jelentősnek tűnik abból a szempontból, hogy 2010-ben kb. 88 ezer fő, míg 2011 első félévében 52 ezer fő dolgozott közmunkákban havi átlagban (KSH adatai szerint). Amennyiben tehát teljesíti ezt a kitűzött célt a kormány, akkor az idei első félévi foglalkoztatotti adatokhoz képest 150 ezer fővel nagyobb létszámot tud majd kimutatni. Ugyanakkor ehhez csak akkor elég a költségvetésben tervezett összeg, ha jelentősen trükköznek a munkaidővel, ezáltal kevesebb bért kell kifizetniük.
Mennyi jár a munkáért?
Ebben az évben jelentősen átszabta a közfoglalkoztatás rendszerét a kabinet, amikor a közmunkáért adható minimálbért elszakította a „normál” munkáért fizetendő minimálbértől. Ennek összege alapesetben bruttó 57 ezer forint, míg ha a betöltendő munkakörhöz minimálisan középfokú végzettség, szakképesítés kell, akkor 78 ezer forintot kell a közmunkásnak bruttó összegben kifizetni.
Kétféle számítást végeztek: az első alapján ez a mértékű közfoglalkoztatási bér maradna, annak ellenére, hogy az új adórendszer miatt megszűnik az alacsony keresetűek adójóváírása. Ez azt jelenti, hogy aki egy hónapot dolgozott az eddig 47 025 forintot kapott, a változások után ez havi 37 335 forintra csökkenne. Ugyanakkor adókkal és járulékokkal együtt is majd 176 milliárd forintot kellene a költségvetésnek kifizetnie, ha havonta átlagosan 200 ezer ember számára szeretne közmunkát biztosítani (A számításnál az egyszerűség kedvéért azzal számoltunk, hogy senki sem kap szakképesítést igénylő munkát, ezért mindenki az 57 ezer forint bruttó keresetet kapja meg). Ez pedig jelentős mértékben meghaladja a rendelkezésre álló kereteket.
A második számítás szerint a kormány ebben a körben is kompenzálja a megszűnő adójóváírást. Ebben az esetben bruttó 72 ezer forintra kellene emelnie a közfoglalkoztatási bért, míg a szakképesítést igénylő munkakörök esetén 93 ezer forint lenne az új közfoglalkoztatási garantált bér. Ez az emelés természetesen megdrágítaná a foglalkoztatási költségeket is, és így már 200 ezer fős havi átlaglétszám esetén 222 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Annak érdekében tehát, hogy a kormány teljesíteni tudja az általa megszabott kereteket, úgy kell „játszania” a foglalkoztatási idővel, hogy csökkentenie kell addig a mértékig, amíg a pénzügyi lehetőségek megengedik. Azaz nem napi nyolc órás foglalkoztatásokat fog finanszírozni, hanem annál jóval kevesebbet. Számításaink szerint ez az összeg, ha nem változik a közfoglalkoztatási bér mértéke, akkor átlagosan 6 órás foglalkoztatásra elegendő, míg a adóváltozásokhoz igazodó bruttó béremelés esetén 4 órás átlagos foglalkoztatási idő lenne csak finanszírozató.
Mit jelent ez az embereknek?
A kormány azzal számolt, hogy a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása perspektívát ad azoknak, akik munka nélkül, szociális támogatásokból próbálják megteremteni az elemi feltételeket az élethez. Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy ez valójában mit is jelent.
Ismét két fajta számítást végeztünk el annak fényében, hogy az adóváltozások miatt emeli-e a bruttó összegét a közfoglalkoztatási bérnek a kabinet vagy sem. Az első esetben, ha a közmunkásnak szerencséje van, és egész évben dolgozhat, de csak átlag hat órában. Akkor ez az összeg a jelenlegi szintet nézve nettó 28 ezer forint lesz havonta. Ez lényegében megegyezik a jelenlegi bérpótló juttatás összegével, ami 28 500 forint.
Amennyiben emeli a kormány a közfoglalkoztatási bér összegét, és a kieső adójóváírás mértékével korrigálja, akkor jövőre már csak áltagosan napi négy órában tud munkát adni. Ez pedig azt jelenti, hogy 23 500 forint összegű lesz a havi kereset.
Azokban a hónapokban, amikor nem tudnak közmunkát biztosítani az érintett számára, és a család jövedelme is nagyon alacsony, akkor ún. bérpótló juttatást kaphat az érintettek, amely az idei 28 500 forintról 22 800 forintra csökken.
Összességében az látszik, hogy jövőre a közmunkával érintett családok átlagosan mindenképpen rosszabbul járnak, mint az idei évben, annak ellenére, hogy az áremelkedések ugyanúgy hatással vannak rájuk, mint a többi társadalmi rétegre. Azaz a kormány a jövő évi költségvetési számok alapján tovább megy azon az úton, amit az idei évben a közmunkarendszer kapcsán elkezdett: az amúgy is nehéz helyzetben lévőknek még nehezebb lesz jövőre megélniük.
