„A forinthitelek iránti igény emelkedése és a bankok veszteségeinek enyhítése miatt a forintalapú jelzáloghitelek kamata emelkedhet, ami megdrágíthatja a devizahitelek forintra váltását” – mondta Suppán Gergely, a Takarékbank elemzõje közvetlen a végtörlesztéssel kapcsolatos kormányzati döntés után.
kartellezés?
A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, Rogán Antal arra kéri a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét pedig arra, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor. Rogán nem lát elfogadható magyarázatot az egyidejû kamatemelésre.
Forrás: MTI
Az elemzõ jóslata valóra válni látszik egyelõre. Az OTP például augusztus óta 2 százalékponttal, 13,5 százalékig emelte a lakáscélú forinthiteleinek thm-ét. Suppán korábban sem és lapunk kérdésére most sem számított arra, hogy a „végtörlesztõkért induló verseny” hatására a forinthitelek kamatai csökkenni kezdenének. Az elemzõ szerint nem lesz olyan szereplõ a bankok piacán, aki ha beszáll az árversenybe, a bankrendszer egészének szintjén hatni tudna, erre a takarékszövetkezetek sem képesek. (Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kedden bejelentette: december végéig 10-11 százalékos thm-mel kínálnak forinthitelt a takarékszövetkezetek.)
Közismert egyébként, hogy az OTP domináns piacvezetõ a lakossági szegmensben, így sok múlik a nagybank viselkedésén – amely pedig egyelõre drágítja a lakáscélú forinthitelét.
Optimisták viszont a BankRáció.hu hitelszakértõi, akik úgy vélik: bõven lesz idejük elõtérbe kerülni a versenyezni kívánó bankoknak alacsonyabb forintkamatokkal. Szerintük a bankokat túlzottan hirtelen érte a kedvezményes végtörlesztési rendelet felvetése és elfogadása és még nem volt idejük rá felkészülni. A forintkamatokat a bankok azért emelték meg, hogy most ne vegyenek fel hitelt még a végtörlesztõk – egyrészt idõbe telik, amíg a kiváltásra alkalmas terméket létrehoznak a bankok, illetve az Alkotmánybíróság véleményére is biztosan kíváncsiak – mondták a Bankráció.hu-nál (a Bankszövetség ugyanis megtámadta a törvényt az AB-nál).
Aggasztó azonban a forinthitelesek szempontjából (is), hogy az egyre feszültebb nemzetközi hangulat, a megoldatlan adósságválság elvezethet végül a magyar alapkamat megemeléséhez is, amely egy objektív okot is szolgáltathat a hazai bankoknak a hitelkamatok további emeléséhez.
Egyelõre tehát úgy tûnik, azoknak az – erõs többségben lévõ – elemzõknek volt igazuk, akik már “elsõ blikkre” úgy vélték, a kormány végtörlesztéssel kapcsolatos döntése azoknak az eleve jó anyagi helyzetben lévõ adósoknak segít, akik megtakarításaikból ki tudják fizetni adósságukat fix árfolyamon.
Ez persze nem meglepõ. Teljes mértékben illeszkedik a kormányzat azon – nyíltan kevéssé kommunikált, de azért az érintettek körében ismert – elképzeléseibe, amelyek a felsõ középosztály további fölemelését célozzák, s amelynek egyébként az egykulcsos adórendszer is hatékony eleme.
