Jövõre több mint 950, 2013-ban pedig több mint 1450 milliárd forint kiigazítás szükséges a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélok tartásához, a szeptember 8-ig kihirdetett jogszabályok alapján számítva a költségvetési folyamatokat – derül ki a korábbi formájában megszüntetett Költségvetési Tanács közgazdászai által alapított Költségvetési Felelõsségi Intézet csütörtökön publikált technikai kivetítésébõl.
Az intézet elemzõi kiszámolták azt is, hogy az eddig bejelentett kormányzati intézkedések (részben már meg is szavazott) mekkora hatással járnának. A jövedéki adóemelés, a „hamburgeradó”, az áfaemelés, a cégautóadó megemelése, az szja átalakítása, a válságadók fenntartása, az egészségügyi járulék emelése, és az egyéni vállalkozóknál a járulékalap megemelése nem egészen 700 milliárd forintot hozna – mindez tehát még nem foltozná be a költségvetési lyukat. Az intézet még a szuperbruttó teljes kivezetésével számolt, amirõl idõközben kiderült, mégsem egészen úgy lesz – ám az így megtakarított pénzt a kormány ígérete szerint a romló nettó pozíciójúak kompenzálására fordítják, tehát ennek semleges a pénzügyi hatása.
Forrás: Költségvetési Felelõsség Intézet
2013-ban mintegy 1200 milliárdot hozhat a kormány megszorító csomagja, ha meglépi a társasági adó megemelését 500 millió forintos összeghatár fölött, s továbbra is fönntartja az összes válságadót. S még mindez együtt sem teljesen elegendõ ahhoz, hogy betakarja a költségvetésen tátongó lyukat 2013-ban.
Különösen aggasztó ennek fényében, hogy az Európai Bizottság elmeszelte a „telekomadót”. A kormány persze ennek ellenére fönntartja az adót, de ha az Európai Bíróság a telekomcégek javára ítél, akkor bizony kamatostul fizetheti vissza az állam a cégeknek a beszedett válságadót.
Az elemzés igazán attól válik igazán ijesztõvé, hogy a költségvetési folyamatokat egy kifejezetten kedvezõ makrogazdasági pálya mellett modellezték. Így 2,2 százalékos növekedéssel számoltak, jóllehet egyes elemzõk már a recessziótól tartanak, részben a végtörlesztések miatt csökkenõ hitelkínálat, részben az eurózóna, illetve általában a globális gazdaság problémái miatt. A költségvetési lyukak tehát akár sokkal nagyobbak is lehetnek.
Az intézet számításai szerint a 2010-2014 idõszakban mintegy 90 ezer fõvel nõhet a foglalkoztatottság a versenyszférában. Ebbe a szerény növekedésbe az intézet azonban nem kalkulálta be – a technikai kivetítés „mûfajából” adódóan – a bruttó minimálbér várható jelentõs emelkedését, így a valóságban a foglalkoztatás bõvülése – különösen, ha a növekedés is gyenge lesz – jóval kisebb is lehet, illetve akár csökkenés is lehet a vége.
A folyamatok elemzését azonban – mint a közgazdászok tanulmányukban leírták – nehezítette a költségvetés átláthatatlansága. Nem tudni például teljes részletességgel, hogy az átvett magánnyugdíjpénztári vagyonnak az idei költségvetésben elszámolt – 528 milliárd forint – feletti részét a kormány hogyan fogja elszámolni. Nem tudni részleteket arról sem, a kormány az állami vállalatok adósságának mekkora részét, s milyen ütemezésben fogja átvállalni.
