A júliusi forgalom 0,3 százalékkal elmaradt az elõzõ havitól a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Tavaly júliushoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, az elsõ hét hónapban pedig 0,3 százalékkal maradt el az elõzõ év azonos idõszakától. Az eddigi legnagyobb idei forgalomcsökkenésben a tavalyi júliusi magas bázisadatnak is hatása lehetett.
A kiskereskedelmi forgalom volumene az elsõ negyedévben 0,5 százalékkal elmaradt az elõzõ évi – 4,2 százalékos visszaesést mutató – alacsony bázistól, a második negyedévben 0,2 százalékkal nõtt. A forgalom 2007. áprilisától 38 hónapon keresztül 2010. júliusáig egyszer sem érte el az egy évvel korábbi szintjét. 2010-ben csupán a harmadik negyedév három hónapjában mutatott növekedést a kiskereskedelmi forgalom, idén viszont az elsõ hat hónapban is háromszor (januárban, februárban és májusban) regisztrált emelkedést a statisztika. Ezekben az esetekben a bõvülés mértéke egyszer sem haladta meg a két százalékot, idén májusban 1,7 százalékos volt a növekedés, amit 0,9 százalékos visszaesés követett júniusban.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldõ kiskereskedelemben júliusban 700 milliárd, az elsõ hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. Az eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes-, 19 százalék az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartásicikk-, építõanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése; a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 elsõ hét hónapban.
A gyomrunkon spóroltunk
Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem júliusi volumene 0,7 százalékkal mérséklõdött, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 0,3, az üzemanyagkutaké 1,6 százalékkal nõtt.
Az elõzõ év azonos idõszakához képest az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban 1,8 százalékkal csökkent, az elsõ hét hónapban lényegében stagnált. A forgalom jelentõs részét (91 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörû üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) júliusban 2,0 százalékkal, az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzletek 0,5 százalékkal kisebb volumenû forgalmat bonyolítottak.
Az elõzõ év azonos idõszakához képest a nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júliusban kismértékben, 0,3 százalékkal mérséklõdött, az elsõ hét hónapban lényegében nem változott. Júliusban csökkent a forgalom volumene a textil-, ruházati és lábbeli-, a gyógyszer, gyógyászati termék és a bútor-, háztartásicikk-, építõanyag-üzletekben, míg a többi üzlettípusban bõvült a forgalom volumene.
A legdinamikusabban a csomagküldõ áruházak (+37,4 százalékkal) tudták eladásaikat növelni, folytatódott a forgalom bõvülése az illatszer- (+11,4 százalék) , továbbá a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelemben (+5,7 százaléki).
Az üzemanyagtöltõ állomások értékesítésének volumene júliusban 2,0 százalékkal, az elsõ hét hónapban 0,8 százalékkal csökkent 2010 azonos idõszakához képest.
Európában is csökkent
Az Eurostat gyorsbecslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 júliusában a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában és az eurózóna országaiban átlagosan egyaránt 0,2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 12 tagállamban bõvülést, 10-ben csökkenést mutatnak. A legnagyobb növekedést (8,3 százalék) Luxemburgban, a legnagyobb visszaesést (8,9 százalék) Máltán mérték.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármû- és jármûalkatrész-üzletek eladásai júliusban 20,3 százalékkal, 2011 elsõ hét hónapjában 5,5 százalékkal elmaradtak az elõzõ év azonos idõszakától.
