Nem igazolódott az a várakozás, hogy enyhülhet a rögzített árfolyamon történõ végtörlesztéssel kapcsolatban a kormány álláspontja – mondta az fn.hu kérdésére Kuti Ákos, az Equilor vezetõ elemzõje.
Az elemzõ pozitívnak nevezte, hogy a kormány nem teszi kötelezõvé a bankoknak a végtörlesztések forinthitellel refinanszírozását, s úgy vélte: a kormánynak valószínûleg igaza van, hogy a devizahitelek forinthitelekkel történõ kiváltása a verseny hatására, magától is beindul majd.
Felpörög a forinthitelezés?
Minthogy a devizafinanszírozás mostanság amúgy is problémás, forintforrás viszont viszonylag bõségesen van, így a bankok érdekeltek lesznek abban, hogy forinthiteleket kínáljanak a kedvezményes árfolyamú végtörlesztésekre. Még akár kedvezõbb marzssal (árréssel) is, mint jelenleg, hogy „házon belül” tartsák az adósokat – tette hozzá az elemzõ.
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzõje viszont arra hívta föl a figyelmet, hogy a forinthitelre történõ tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik a hitelképes ügyfelek száma. Mivel a végtörlesztés jelentõs devizakereslettel jár, a forint nagyobb mértékben is gyengülhet, ami a hiteleiket végtörleszteni nem tudó háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe.
A forint gyengülésének lehetõségére Kuti Ákos is rámutatott. Az elemzõ hozzátette: a befektetõ bizalom szempontjából rövid távon a kormányzati intézkedés hatása negatív, hiszen egy drasztikus állami beavatkozás történik a pénzügyi rendszerbe. Hosszabb távon – s ez alatt 2 évnél hosszabb idõszakot kell érteni – javulhat az ország befektetõ megítélése a devizahitelek miatti kitettség csökkenése miatt. 1-2 éves idõtávon azonban az intézkedés negatív hatásai lesznek túlsúlyban – vélte az elemzõ.
Kamatemelkedés
Suppán azt a lehetséges negatív hatást is megemlíti gyorselemzésében, hogy a forint alapú hitelek iránti igény emelkedése és a bankok veszteségeinek enyhítése miatt a forint alapú jelzáloghitelek kamata emelkedhet, ami megdrágíthatja a devizahitelek forintra váltását. További veszély a hazai bankszektor leminõsítése, s így forrásainak megdrágulása (ami praktikusan hitelkamat-emelkedést jelenthet).
A GKI elemzése szerint ha a magyar kormány nem nyújt kedvezményes forinthitelt az egyösszegû devizahitel visszafizetéshez, akkor viszonylag kevés család lesz erre képes. A devizahiteles családok nagy része – teljesen jogosan – becsapva érzi majd magát, a társadalmi elégedetlenség fokozódik. Ugyanakkor gazdasági hatását tekintve még talán egy ilyen forgatókönyv okozza a legkevesebb kárt.
Ha a magyar kormány az egyösszegû, kötött árfolyamú devizahitel visszafizetéshez kedvezményes forinthitelt ajánl fel, akkor az elkövetkezõ 10-15 évre növeli az államadósságot és (módszertõl függõen) 2-4 milliárd euró (550-1100 milliárd forint) veszteséget okoz a bankoknak. Õk be fogják perelni a magyar államot, s ha megnyerik a pert – amelyre jó esélyük van -, az is növelni fogja az államadósságot.
A GKI elemzõi arra is figyelmeztetnek: az ilyen (mint a ma bejelentett) nem elõrelátható pénzügyi fejlemények könnyen okozhatnak a pénzpiacokon számottevõ forintgyengülést, ennek nyomán esetleg kamatemelkedést. Úgy vélik: a magyar kormány ismét hatalmi döntéssel akarja felülírni a hitelfelvevõk és a bankok magánjogi szerzõdéseit, s ez az újabb lépés a külföldi és a hazai tõke menekülését fogja okozni.
