A BÉT 13 órára meghirdetett fóruma húsz percet csúszott. A hivatalos magyarázat szerint elhúzódott a regisztráció, de a jól értesültek szállították az emeletrõl a pletykát: a Mol, az OTP és a BÉT vezetõi még mindig gyõzködik Michael Buhlt, a Budapesti Értéktõzsdében fõtulajdonos osztrák tõzsde (Wiener Börse AG) vezetõjét, hogy egyelõre halassza el a kereskedési rendszerrõl szóló döntést.
XETRA, nem XETRA
A szeptember 6-i BÉT-közgyûlés egyetlen kérdése ugyanis az volt, hogy megkezdje-e a BÉT a felkészülést a frankfurti Deutsche Börse jelenlegi rendszerének, a XETRA-nak a bevezetésére. Pénzrõl, mégpedig sok pénzrõl van szó, és eközben rengeteg érv és lobbi ütközött. A magyar tõzsdetagok a magyar tõkepiac, illetve a magyar állam érdekeit védve, azzal érveltek, hogy ez az átállás csak az osztrák tõzsde érdekeit szolgálja, de a kiszervezéssel rosszul járnak a magyar cégek, apad a magyar munkahely és a magyar adóbevétel. A közgyûlés elõtt még úgy tûnt, hogy a bécsi fõtulajdonos viszont mindenáron a német XETRA kereskedési rendszert szeretné bevezettetni a Budapesti Értéktõzsdére.
A fórumon derült ki, hogy valójában nem is konkrétan a XETRA-hoz fûzõdik érdeke a WBAG-nak, hanem a Deutsche Börse mindenkori rendszeréhez, hiszen Bécsnek úgy van 2017-ig szóló szerzõdése Frankfurttal, hogy abban maga a XETRA kifejezés nem is szerepel. Így a bécsiek a közgyûlésre már új javaslattal érkeztek, eszerint a BÉT vezesse be azt a rendszert, amely a Deutsche Börse, illetve az NYSE-Euronext tõzsdeszövetség végsõ egyesülése után a közös platform lesz. Ebben a javaslatban annyi ráció volt, hogy a korábban a BÉT vezetése felé leveleket író kisebbségi tõzsdetulajdonosok, tõzsdetagok, illetve kibocsátók (konkrétan a Mol és az OTP) mindvégig azzal érveltek, hogy éppen nagy változás elõtt áll a tõzsdevilág. Vagyis a XETRA bevezetése azért elhamarkodott, mert nem is biztos, hogy ez marad a német tõzsde kereskedési rendszere.
Az új indítványra aztán a közgyûlésen aktív magyar brókervezetõk, elsõsorban a rendszerbevezetés ellen mindvégig intenzíven küzdõ Pál Árpád, a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatója és Szécsényi Bálint, az Equilor Zrt. vezérigazgatója, valamint Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank képviselõje azzal érveltek, hogy nem lehet elfogadni egy rendszercserét úgy, hogy a döntést megalapozó számítások, illetve üzleti terv még kifejezetten a XETRA-ra készült.
Kiegyezés
Hosszas vita és némi személyeskedés után végül egy mindenki által elfogadható javaslat született, eszerint a kereskedési rendszercsereprojekt legkorábban 2012 januárjában kezdõdik, a bevezetendõ új kereskedési rendszer a Deutsche Börse-NYSE/Euronext közös új kereskedési rendszere lesz, de a konkrét üzleti modell elfogadásáról egy késõbbi tõzsdeközgyûlés dönt. A legtöbb tõkepiaci szereplõ abban egyetért, hogy rendszercsere márpedig szükséges, csak éppen abban nem, hogy mikor. A magyar brókercégek az évi mintegy 4000 milliárd forintos azonnali részvényforgalom jutalékbevételét féltik, és az sem véletlen, hogy mely társaságok álltak mozgalmuk élére.
Ha ugyanis már nem önálló a Budapesti Értéktõzsde kereskedési rendszere, hanem a magyar papírok is elérhetõk Frankfurton, illetve Bécsen keresztül, akkor üzletet veszítenek a külföldi intézményi befektetõket kiszolgáló brókercégek. A Concorde ebben a szegmensben kifejezetten erõs, sok külföldit szolgál ki DMA (direct market access) szolgáltatással. Ilyenkor a külföldi ház egy magyar tõzsdetagtól kap elérést a magyar parkettre. Az Equilor pedig éppen most erõsítene ebben a szegmensben, az év elején igazolta le a Cashline Értékpapírtól Kõrössy Krisztiánt, a nemzetközi ügyfelek telefonos kiszolgálásának legjobb hazai brókerét. Hogy ez mekkora érvágás volt, azt jól jelzi, hogy miután a Cashline nem tudta pótolni Kõrössyt, bezárta a boltot.
Személyes ügyek
A Concorde és az Equilor céljaival és véleményével gyakorlatilag a többi magyar tõzsdetag is egyetértett, hiszen valóban a magyar tõkepiac elsorvadása is bekövetkezhet, amennyiben túl sok szolgáltatás szervezõdik ki Budapestrõl Bécsbe. A konfliktus annyira kiélezõdött, hogy a tõzsdeközgyûlés elõestéjén lemondott Patai Mihály, a BÉT igazgatóságának elnöke és Cselovszki Róbert, a BÉT felügyelõbizottságának elnöke is. Patai egyéb elfoglaltságaira és a kialakult nehéz helyzetre, Cselovszki érdekkonfliktusra hivatkozott. Sok érintett szereplõ, a lemondott tisztviselõk, más fb-tagok, kibocsátói képviselõk inkább el sem jöttek az eseményre, biztos, hogy abból van a legkisebb konfrontáció.
Az egész tõzsdeellentét érdekessége ugyanis, hogy a mára osztrák-magyar konfliktusra egyszerûsödõ történetben szinte mindenkinek egyedi szerepe van. Patai és Cselovszki például, amikor éppen nem tõzsdetisztviselõk, akkor olyan cégnél dolgoznak (Patai az UniCreditnél, Cselovszki az Ersténél), amelyek korábban a Wiener Börsével együtt tagjai voltak a magyar börze többségét megszerzõ osztrák konzorciumnak. Az osztrákok túlzott központosító törekvéseit támadók között pedig olyanok is akadtak, e közgyûlésen például Korányi G. Tamás magánbefektetõ, a Napi Gazdaság fõszerkesztõje vagy korábban Albrecht Ottó (õ a piacról kivonult Cashline vezérigazgatója volt), akik anno két ismert milliárdossal, Leisztinger Tamással (Arago) és Pintér Zoltánnal (Buda-Cash) összegyûjtögették a BÉT részvényeinek többségét, majd az osztrákoknak eladták. Igaz, õk minden alkalommal elmondják, hogy adták volna õk magyar vevõnek is, csak azokat nem érdekelte.
Közeljövõ
A közgyûlés jelenlegi döntésével egyszerre lehet mindenki elégedetlen és elégedett. Az azonnali piaci rendszer cseréje lassan csak bekövetkezik. A nemzetközileg is ismert platform kedvezõ esetben megnövelheti a forgalmat, mert közvetlenül is elérhetõ lesz a külföldi házaknak. Akár a tõzsdei díjak is csökkenhetnek, a kínálat is szélesedhet, és a nagyobb likviditás miatt még az árfolyamok is emelkedhetnek. Ám a tõzsde mai rendszerei csak részlegesen válthatók ki, vagyis a bevezetés költséget nem spórol, de valamekkora kiadást majd biztosan jelent. Az igazi veszély azonban a magyar tõkepiac magyar szereplõire a forgalomcsökkenés, hiszen szerepük a magyar lakossági ügyfelek kiszolgálására korlátozódhat. Aki csak teheti, húzná-halasztaná a forgalomvesztést. Biztosan lesznek még csörték.
