A lassulás összhangban van a világgazdasági folyamatokkal. Az OECD egészére számított GDP-növekedés az elsõ negyedévi 2,4 százalékról a második negyedévben 1,6 százalékra fékezõdött – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A növekedés ellenére a magyar gazdaság teljesítménye még 5,7 százalékkal elmarad a három évvel korábbitól – fûzte hozzá a KSH, megjegyezve, hogy az elõzõ negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – április-júniusban megállt a másfél éve tartó növekedés, stagnált a magyar gazdaság.
A világgazdaság bõvülési ütemének lassulásában szerepet játszottak többek között az eurózóna egyes országait érintõ adósságválság, az arab világban lezajló politikai változások és a japán kettõs természeti katasztrófa – emlékeztet a jelentés.
A magyarországi ipar elsõ félévi bruttó kibocsátása 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az értékesítési oldalon az export 11 százalékkal nõtt, a belföldi eladások volumene viszont 4,4 százalékkal mérséklõdött a 2010. elsõ félévi szinthez képest. A munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek azt mutatják, hogy a termelés és az export – részben a tavalyi bázis alakulásának hatására – jellemzõen egyre lassabban bõvült. A júniusi termelés volumene már csak 1 százalékkal, az exporté pedig 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elsõ féléven belüli folyamatokat vizsgálva a KSH megállapítja, hogy a termelés trendvonala a kibocsátás csökkenését mutatja az elsõ félévre.
Az elsõ félévre vonatkozó elõzetes adatok szerint az export euróértéke 17 százalékkal, az importé 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalom euróban számított, júniusi értéke ugyanakkor mindössze 3 százalékkal nõtt, amiben a magas bázis is szerepet játszott. A külkereskedelmi mérleg az év elsõ felét 3,9 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,0 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál.
Az építõipar elsõ félévi kibocsátása 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az új építõipari szerzõdések volumene az elsõ félévben 28 százalékkal, a június végi szerzõdésállomány volumene pedig 36 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A félév alatt 35 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 36 százalékkal csökkent.
A fogyasztói árak áprilisig hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladták meg az egy évvel korábbi szinteket, az utolsó három hónapban viszont lassult a növekedés üteme. Júliusban az infláció 3,1százalékos volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb, mint áprilisban – ez az ütem a recesszióval terhelt 2009. év eleje óta a legmérsékeltebb. Az elsõ hét hónap átlagában a fogyasztói árak 4,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékû, 7,5 százalékos drágulás az élelmiszereknél következett be.
A második negyedév során a munkanélküliek száma és aránya a 15-64 éves korcsoportot tekintve 461 ezer fõt, illetve 10,9 százalékot tett ki. A munkanélküliek száma mintavételi hibahatáron belül, 13 ezer fõvel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal mérséklõdött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos idõtartama meghaladta a másfél évet – közölte a KSH.
