A jövõ évi költségvetés szempontjából igazán nagy kérdés, hogy a Széll Kálmán Tervben szereplõ intézkedések közül mennyit sikerül olyan szinten megvalósítani, hogy az jövõ évben valóban hozza a kívánt megtakarítási szintet – olvasható az elemzésben. A foglalkoztatást és a munkaerõpiacot érintõ lépések (pl. álláskeresési járadék idejének csökkentése, táppénzszabályok megváltoztatása, családtámogatási ellátások mértékének befagyasztása) önmagában 195 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentenek.
Indulatokat generáló lépések?
A nyugdíjrendszert érintõen jövõ évben 93 milliárd forintos megtakarítást tervez a kormány, amelybõl 88 milliárd forint a rokkantnyugdíjasokat érinti. A most júliusban a kormány által is elfogadott dokumentum szerint, 2012-ben indulna el 220 ezer rokkantnyugdíjon lévõnek a felülvizsgálata, akik közül 120 ezer embert szeretnének a munkaerõpiacra visszajuttatni, vagy foglalkozási rehabilitációra küldeni. Amennyiben átlag 60 ezer forintos rokkantnyugdíjjal számolunk, akkor 120 ezer ember esetén ennek éves hatása 86-88 milliárd forint körül van.
A közösségi közlekedés területén a 45 milliárd forintos megtakarítási cél részben tarthatónak látszik. Ugyanakkor van ebben egy olyan elem, amely jelentõs társadalmi indulatokat is kiválthat, ez pedig az utazási kedvezmények kérdése.
A felsõoktatás területén nem látszik, hogy milyen intézkedésekkel sikerül alátámasztani a Széll Kálmán Terv céljait. Ugyan a jövõ évre esedékes 12 milliárd forintos kiadáscsökkentés nem jelentõs, de egy kiélezett költségvetési helyzetben bizonyosan szükséges lesz.
Az egészségügy kapcsán, azon belül is a gyógyszertámogatást érintõen 83 milliárd forintos kiadáscsökkentés egy részére már születtek intézkedések. Ugyanakkor a jelentõs megtakarítással járó lépésekrõl õsszel tárgyal a kormány.
Az állami és önkormányzati finanszírozás terén megjelölt 32 milliárd forintos megtakarítás csak akkor érhetõ el, ha még õsszel sikerül megállapodni az önkormányzatokkal a kötelezõ feladatok körérõl.
Komoly ellenállás
A Policy Agenda álláspontja szerint a rosszabb GDP-adatoknak lesz egy komoly, a lakosságot is érintõ hatása, ez pedig a jövõ évi nettó jövedelmek szinten maradása vagy csökkenése. A személyi jövedelemadó esetében a kormány kénytelen lesz lemondani arról, hogy a szuperbruttósítást megváltoztassa, ugyanakkor az adójóváírás esetében akár a teljesen megszüntetés mellett is dönthet. Ezzel tud további bevételekhez jutni. Ugyanakkor ez a lépés kompenzáció nélkül egyértelmûen a nettó bérek csökkenéséhez vezethet.
Az biztos, hogy a költségvetési hiányt megalapozó intézkedések a status quo-t érinteni fogják, ezáltal komoly ellenállást válthatnak ki. A lakossági terhek növekedése várhatóan direkt módon nem lesz tetten érhetõ, mivel nem általános értelmû lépéseket (pl. áfa emelése) hajt majd végre a kormányzat, hanem egyes csoportokat érintõ változásokat.
