Nem túl biztatóak a Kantar Media elsõ féléves reklámköltés adatai. Az elsõ negyedévet egyértelmûen a kivárás jellemezte a reklámpiacon, a listaáras költés gyakorlatilag stagnált. Áprilisban ugyan havi szinten 10 százalékkal nõtt a költés az egy évvel korábbihoz képest, de júniusban már csökkenõbe fordult a trend, és a félévet leheletnyi, 1,8%-os nominális növekedéssel zárta a piac. Mindezt folyamatosan romló makrogazdasági mutatók és kilátások mellett.
A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények költése töretlenül növekszik, ebben a félévben 22 százalékkal bõvült, és ezzel a szektortoplista élére ugrott, megelõzve a korábbi örökös elsõ élelmiszer szektort.
Az autók reklámköltése végre elindult felfelé, és 18 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mértet. A legnagyobb, 46 százalékos növekedést azonban egyértelmûen a kereskedelem szektor produkálta. Az ágazati különadóval sújtott hipermarketek listaáron számolva 82 százalékkal költöttek többet reklámra, de a bevásárlóközpontok költése is 36 százalékkal nõtt. A 20 éves jubileumát ünneplõ Spar több mint kétszer, a Tesco pedig majdnem négyszer annyit hirdetett az ATL médiumokban, mint egy évvel korábban. Az õ esetükben tehát a kormányzati különadó nem befolyásolta a marketing költségek alakulását. Nem úgy, mint a távközlési szektorban, ahol valószínûleg ennek is köszönhetõ a 18 százalékos reklámköltés csökkenés.
A mobilszolgáltatók 18, a készülékgyártók 45, a vezetékes internet szolgáltatók 11 százalékkal fogták vissza médiaköltésüket az elsõ hat hónapban. Céges szinten a legnagyobb büdzsécsökkentést a Samsung Electronics (-60%), a T-Home (-37%), a T-Mobile (-27%) és a Telenor (Djuice-szal együtt -18%) hajtotta végre, de a Vodafone is 5 százalékkal kevesebbet költött reklámra.
A harmadik különadóval terhelt szektor, a pénzintézetek reklámköltése két éven át tartó folyamatos csökkenés után az idei elsõ félévben 6,5 százalékkal növekedett. Ezen belül a bankok költése 4, a brókerek, alapkezelõk költése 24 százalékkal bõvült, miközben a biztosítóké 5 százalékkal csökkent. A bankok reklámbüdzséjük 54 százaléka hitel termékek népszerûsítésére fordították, ezek kommunikálására idén 3 százalékkal költöttek többet, mint 2010-ben.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG) reklámköltése 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a szépségápolási termékeké 11, az italoké 10, a háztartási cikkeké 6 százalékkal esett, egyedül az élelmiszerek médiaköltése nõtt 5 százalékkal.
A gépjármû hirdetõk közül a márkaimportõrök 23 százalékkal hirdettek többet az idei elsõ félévben, mint tavaly, a márkakereskedõk pedig több mint 50 százalékkal. A top10 autós hirdetõ mindegyike kétszámjegyû mértékben növelte büdzséjét: a legtöbbet költõ Renault 14, a második helyezett Ford 25, a harmadik helyen álló Porsche Hungária 19 százalékkal. A legnagyobb mértékben, 62 százalékkal a Suzuki emelte meg költését.
A reklámköltések médiatípusonkénti alakulása az elmúlt két évben megfigyelt trendet követi. A nyomtatott sajtó bevételei tovább csökkentek: listaáron számolva a napilapoknak 6, a magazinoknak 8 százalékkal esett a reklámbevétele tavalyhoz képest. A televíziók összbevétele pár százalékkal emelkedett ugyan, de ez leginkább a kábelcsatornák erõsödésének köszönhetõ, az õ listaáras bevételeik 25 százalékkal nõttek, miközben a három földi sugárzású országos adóé 10 százalékkal csökkent. Ha nem a költéseket, hanem az annál objektívebb mutatónak számító értékesített reklámidõt nézzük, a kábeltévéknél 13 százalékos növekedést, az országos csatornáknál együttesen 11 százalékos csökkenést látunk. A rádiók 4 százalékkal kevesebb reklámidõt adtak el, a köztéren pedig 12 százalékkal kevesebb plakáthelyet értékesítettek, mint 2010 elsõ félévében. Az online piac szereplõinek saját bevallásuk szerint internetes display hirdetésbõl és szponzorációból 6 százalékkal több bevételük származott idén, mint tavaly ilyenkor.
