Az első félévben csak januárban és májusban regisztrált növekedést havi összevetésben a statisztika.
Az adatok szerint az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 658 milliárd forint értékű árut forgalmaztak júniusban, az első félévben 3579 milliárd forint forgalom realizálódott.
A 2005-ös átlagos kiskereskedelmi forgalom volumenével összehasonlítva júniusban 6,1, a második negyedévben 8,2 az első félévben pedig 14,5 százalékkal csökkentek az eladások.
A kiskereskedelmi eladások értékében 45 százalék volt az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes árucikk, 19 az üzemanyag-, 12 százalék a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletek részesedése, a többi üzlettípus együttes részesedése 24 százalék volt 2011 első felében.
Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom volumene 2011. júniusban 0,5 százalékkal nőtt, az első félévben stagnált. A forgalom jelentős részét (90 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai júniusban lényegében nem változtak, míg az élelmiszer-, ital, dohányáru szaküzleteké 4,1 százalékkal nőttek.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene 2011. júniusban 1,3 százalékkal csökkent, az első félévben 0,2 százalékkal csökkent, azaz lényegében stagnált előző év azonos időszakához képest. Júniusban kisebb volumenű forgalom bonyolódott a textil-, ruházati és lábbeli- (-8,6 százalék), bútor-, háztartási cikk-, építőanyag- (-6,6 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (-6,3 százalék), míg a többi üzlettípusban növekedtek az eladások. A legdinamikusabban (14,3 százalékkal) a csomagküldő áruházak tudták eladásaikat növelni, és folytatódott a forgalom bővülése a könyv-, újság-, papíráru- és egyébcikk- (7 százalék) valamint a gyógyszer, gyógyászati termék- (5,3 százalék) és az illatszer kiskereskedelemben (10,5 százalék).
Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áras forgalma 2011. júniusban 1,6 százalékkal, az első félévben 0,6 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem júniusi volumene lényegében stagnált, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé pedig 1,2 százalékkal csökkent, az üzemanyagkutaké 0,8 százalékkal nőtt.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011. első negyedévében 38 százalék volt. A többi régió egyenként 8,4-11,7 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. Az első negyedévben Nyugat-Dunántúlon 1,5, Közép-Dunántúlon pedig 0,5 százalékkal nőtt a forgalom volumene, míg a többi régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön csökkent, több mint 2 százalékkal.
A kiskereskedelmi szektort Európában is lassulás jellemzi: az eurózónában 0,4, míg az Európai Unió egészében 0,2 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi eladások júniusban az előző év azonos időszakához képest – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom a jobban teljesítők között van a régióban. Romániában és Szlovákiában jelentős, 8,2, illetve 4,2 százalékos visszaesést mértek, míg Szlovéniában és Lengyelországban ennél kisebb, ám még így is figyelemre méltó 2,2 százalékos, valamint 0,9 százalékos csökkenést regisztráltak.
A háztartások fogyasztási döntéseit több jelentős tényező is befolyásolja idén – hívja fel a figyelmet az NGM. A személyi jövedelemadó-változások hatására a lakosság rendelkezésre álló jövedelme nagy mértékben megnőtt, és hasonló hatása lesz a nyári hónapokban kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozamnak is, amely adómentesen jutott el a háztartásokhoz.
Fontos kedvezőtlen tényező azonban a svájci frank árfolyamának az utóbbi hónapokban bekövetkezett emelkedése, mert a növekvő törlesztőrészletek kiszorítják a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét, illetve az általa generált bizonytalanság miatt előtérbe kerülnek a megtakarítások. A kormány által elfogadott devizahiteles mentőcsomag azonban ennek a tényezőnek a hatását érezhetően tompítani fogja az őszi-téli hónapoktól – vélekedik a minisztérium.
