A kormány hiánycélja tartható, a júniusi módosítással a korábbinál sokkal reálisabb alapokon nyugszik a költségvetés – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank államháztartásról szóló sajtótájékoztatóján a megnyugtató mondat. Sőt, az MNB elemzése a kormányénál még egy hajszálnyival optimistább is, 2,9 százalék helyett ugyanis 2,8 százalékra becsülik a 2011-es költségvetési hiányt. A lényeg persze a számok mögött van.
Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege ugyanis -6,4 százalék lenne, de az átvett magánynyugdíj-pénztári vagyon a korábban feltételezettnél a GDP 0,5 százalékával magasabb, így jön ki a becsült hiány a GDP 2,8 százalékára. Kockázatok azért akadnak, az adóbevételek pesszimista forgatókönyv szerint akár 58 milliárd forinttal is alacsonyabbak lehetnek – főleg az ÁFA kedvezőtlenebb alakulása miatt –, a bevételek pedig elmaradhatnak némileg a várttól, itt az egyik legnagyobb kockázat a rokkantnyugdíjazás rendszerének késleltetett átalakítása lehet.
De mi lesz velünk jövőre?
Gond azonban inkább 2012-ben jelentkezhet. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint idén a kormány a magánynyugdíj-vagyonból mintegy 530 milliárd forintot költött folyó kiadásokra, jövőre viszont már nincs ilyen segítség. A kormány jövő évi hiánycélja 0,3 százalékkal alacsonyabb az idei, egyes rendkívüli tételek nélkül számolt várható hiánynál, a stabilitási tartalék törlése mögött álló intézkedések pedig egyelőre még nem ismertek, nem tudható, hogy ennek 0,6 százalékos GDP-arányos becsült hatása valóban beépül-e a 2012-es büdzsébe. A Nemzeti Bank számításai szerint ezért a 2012-es hiánycél teljesítéséhez több mint 2 százalékos GDP-arányos egyenlegjavulásra van szükség.
2012-ben persze már érezhetőek lesznek a Széll Kálmán Terv egyes intézkedéseinek büdzsére gyakorolt pozitív hatásai. Kérdés, hogy mennyire. A Költségvetési Tanács Titkárságának egykori főigazgatója, Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősség Intézet Budapest nemrégen nyilvánosságra hozott dolgozatában arra jutott ugyanis, hogy a Széll Kálmán Terv egyre puhul amelynek pótlására a költségvetésben keletkező lyukak betömködésére forrást kell találni. Nem is keveset, jövőre 144, 2013-ban 190 milliárd forinttal kompenzálhat majd a kormány, amire adóemeléssel tehet szert.
Az eddigi kormányzati kommunikáció alapján a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos változások alól az 57 év felettiek mentesülnének, a korengedményes nyugdíjasok pedig úgy tűnik, 16 százalékos adó mellett megőrizhetik járandóságukat. A Költségvetési Felelősségi Intézet szerint azonban ezek nélkül a kormány egyenlegjavító céljainak teljesítése gyakorlatilag lehetetlen, így veszélyben van a Brüsszel felé vállalt 3 százalékos hiánycél is.
Az MNB-nek egyébként hasonló célja volt az „Elemzés az államháztartásról” című kiadványával, mint Romhányi Balázsnak a Költségvetési Felelősség Intézet Budapesttel. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a sajtótájékoztatón ugyanis kifejtette, hogy mióta a Költségvetési Tanács „átalakult” és nincs saját stábja, a KT-ban résztvevőknek kell segíteniük elemzésekkel a tanács munkáját. Az MNB, mint szakmai műhely, ezt segítené elő, ezért terveik szerint évente négy, költségvetéssel kapcsolatos elemzést publikálnak majd ezentúl.
Szeptemberben jelenik meg a költségvetési törvény tervezetéről szóló véleményük, decemberben az elfogadott költségvetést elemzik majd, jövő tavasszal pedig a jelenlegi intézkedések, törvények, rendelkezések hosszabb távú, 4-5 éves költségvetési hatását vizsgáló dolgozattal jelentkeznek majd.
