A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat által összeállított, hat tényezőt – az inflációt, a GDP-növekedést, a munkanélküliséget, a hitelkiáramlás bővülési ütemét, a reálkamatokat, valamint a folyómérleg-egyenleg változását – mérő „túlfűtöttségi index” nullától százig terjed.
A vizsgált 27 felzárkózó piaci gazdaság közül Argentína – amelynek gazdasága a The Economist szerint mind a hat mérőszám alapján „vörösen izzik” – megkapta a százas mutatót, és így a lista élén áll.
A legkevésbé túlfűtöttség-veszélyes gazdaság ebben a mezőnyben Magyarország, amelynek átfogó túlfűtöttségi mutatója az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint nem éri el a tízes értéket.
A „vörös zónában” van – egyaránt 80 feletti indexekkel – Brazília, India és Törökország, Kína ugyanakkor a közepes túlfűtöttségi kockázatú „narancssárga” csoportba került, valamivel 60 alatti értékkel.
A tartósan „túl gyors” növekedésnek is lehetnek káros hatásai, nem csak a lassú fejlődésnek. Akkor túlfűtött egy gazdaság, ha a negatív mellékhatásokból túl sok jelentkezik egyidejűleg. Ha például a belső kereslet drasztikus növekedése fűti a gazdaságot, jelentős inflációs hatása lehet és romolhat a külső egyensúly, mint például Indiában. Mivel Magyarország lehetőségeihez képest lassan fejlődik, a túl gyors növekedés mellékhatásaitól sem kell tartania.
