A görög államkötvényeknek a “Bécsi Kezdeményezés” mintájára hosszabb lejáratú új kötvényekre történő cseréjét a fizetésképtelenné nyilvánítás előtti legutolsó fokozatnak tekintené a Fitch, de nem azonnali fizetésképtelenségnek. Ez lehetővé teszi a Európai Központi Bank (EKB) számára a görög államkötvények használatát a bankokkal folytatott refinanszírozási ügyletekben.
A kötvények lejárati határidejének “Bécsi Kezdeményezés” mintájára történő meghosszabbítását tekintik jelenleg a legesélyesebb megoldásnak a magánbefektetők bevonására a görög törlesztési terhek enyhítésébe. A cél a hitelezők kezében lévő kötvények összértékének szinten tartása azáltal, hogy az esedékes törlesztéseket új, később lejáró kötvényekkel lehessen teljesíteni. A cserére nem kötelező érvénnyel, hanem önkéntes alapon kerülne sor. A megoldás megkönnyítené Athén számára adóssága refinanszírozását. Az eljárás egyúttal sokkal enyhébb megoldás is lenne a kötvények határidejének kötelező érvényű meghosszabbításánál, nem is beszélve a névérték csökkentéséről fűnyíróelv alapján.
Az eljárás középutas megoldást jelentene a görög adósságválság rendezéséről megmerevedett frontok között dúló vitában. Miközben a német kormány a magánbefektetők, azaz bankok és biztosító társaságok hathatós és számszerűsíthető bevonását szorgalmazza a görög adósságterhek enyhítésébe a kötvények lejárati határidejének megnyújtásával, addig az EKB mereven ellenez minden javaslatot a privátszféra minden kényszerű részvételére.
Hasonlóképpen a hitelminősítők is igyekeznek gátat vetni a magánbefektetők bevonásának, legyen szó akár a lejárati határidők meghosszabbításáról, akár keményebb megoldásokról.
