Az indoklás szerint a javaslat célja, hogy Magyarország a közép-kelet-európai régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.
A törvényjavaslat szerint a szit egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze.
Szit az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amelyet az állami adóhatóság nyilvántartásba vett és kizárólag saját tulajdonú ingatlan-adásvételi, illetve saját tulajdonú ingatlan-bérbeadási, -üzemeltetési, ingatlankezelési, -vagyonkezelési tevékenységet végez Magyarország területén.
A szit-nek legalább 10 milliárd forint induló tőkével kell rendelkeznie, kizárólag törzsrészvényt bocsáthat ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál; a kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen 10 százalékban tulajdonolhatják biztosítók és hitelintézetek, illetve együttesen az összes szavazati jog legfeljebb 10 százalékát gyakorolják biztosítók és hitelintézetek. A szit-nek a mérlegfőösszege legalább hetven százalékának megfelelő értékű, közvetlen és közvetett tulajdonú ingatlannal kell rendelkeznie.
A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő azt írja: a szit az ingatlanhasznosításból és fejlesztésből realizált jövedelem túlnyomó részét (90 százalékát) a részvényeseknek fizetné ki osztalék formájában.
A pénzügyi termék alapkoncepciója, hogy a szit által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában, így a szit-részvény lényegében osztalékrészvényként funkcionálna, ennek köszönhetően a részvényárfolyam volatilitása az átlagnál várhatóan alacsonyabb lesz – olvasható az előterjesztésben.
A javaslat kitér arra is, hogy ingatlanbefektetési társaságnak saját szervezetétől elkülönült, független ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet vagy személyt kell megbíznia az ingatlanok rendszeres értékelésével.
Az indoklás felhívja a figyelmet, hogy szit-ekre speciális, a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő, kedvező adó-, illeték- és eljárási szabályokat kell alkalmazni: e szerint a szit, illetve a 100 százalékos tulajdonában álló projekttársaság a társasági adó és a helyi iparűzési adó fizetése alól mentességet élvez.
Az előterjesztő megjegyzi: a továbbra is virágzó nyugat-európai holding központok (Svájc, Luxemburg) számos olyan adminisztratív védekezési lehetőséget nyújtanak a befektetők számára, melyek az adózási előnyöktől függetlenül is a befektetői bizalom növelését szolgálják. A törvénymódosítás olyan megoldási lehetőséget tartalmaz, melyek a hazai környezethez igazodva valósítják meg ezen elvárások érvényesítését – olvasható a dokumentumban.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tavaly novemberi, a REIT-ről (Real Estate Investment Trust) szóló koncepciója szerint a kormány olyan kedvező és befektetőbarát szabályozói környezetet kíván kialakítani, amely generálja a friss, elsősorban hazai és külföldi intézményi befektetőktől származó tőke beáramlását a magyar ingatlanpiacra, ami az egész ingatlanszektor számára komoly reálgazdasági előnyökkel járhat az ingatlanfejlesztési aktivitás várható növekedése miatt; széles befektetői kört szólít meg.
Az NGM dokumentuma szerint a pénzügyi szolgáltató szektor szempontjából Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése révén lehetséges, hogy Magyarország a „Kelet Luxemburgja” legyen.
