Húsz év alatt Magyarország még a visegrádi országoktól (V4-ek) is leszakadt – mondta Bokros Lajos. Az EP-képviselő a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) Pénzügyi csúcstalálkozóján úgy vélte: az ország jelentős eladósodása 2001-ben elkezdődött, és a következő években csak erősödött. A CEU professzora szerint az államadósság mostani, a GDP-hez mért mintegy 80 százalékos rátájával éllovasok vagyunk a térségben.
A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere egyebek mellett arról beszélt, hogy a közoktatásra az alsóbb osztályokat tekintve még a GDP 1 százalékát sem fordítja Magyarország, de különösen nagy gond az, hogy a felsőoktatásra is keveset költ. Ebből a helyzetből nem lehet kitörni anélkül, hogy jelentősen ne emelnék meg a kutatás-fejlesztésre szánt pénzt, amely jelenleg még a GDP 1 százalékát sem éri el.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint kizárt, hogy a következő években 4-6 százalékos növekedést érjen el az ország, és ezzel a gazdasági növekedési rátával Magyarország kiemelkedjék gazdasági bajaiból. A volt jegybankelnök kiemelte: a világgazdaság új tendenciái között megfigyelhető, hogy az új, kiemelkedő szereplők – köztük például Oroszország, Brazília, Kína vagy a feltörekvő államok – már nem a hagyományos játékszabályok alapján „játszanak”, és Európa egyre inkább kiszorul a világgazdasági folyamatok tényleges alakításából. Magyarország szempontjából fontos lenne, hogy „az ország kulturáltan vezesse ki a válságadókat a gazdaságból”. Úgy vélte, a világgazdaság további fejlődésében sokkal több cikk-cakkra, azaz W-alakú fejlődésre kell számítani a jövőben. A magyar kormánynak is fel kell készülnie arra, hogy a döntéshozatalban a rugalmas reagálásokra, hozzáállásokra helyezze a hangsúlyt a jövőben – tette hozzá.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint is nagy kihívás lesz, hogy a magyar gazdaság hogyan tud majd csatlakozni a világgazdasági konjunktúrára. Az uniós csatlakozás óta Magyarország távolodik az Európai Unió átlagától, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelmet nézzük – mondta a kamarai elnök. Szerinte azonban most esély van arra, hogy az ország rácsatlakozzon a meginduló konjunktúrára.
A magyar gazdaság számára új pályát jelöl ki a Széll Kálmán Terv a korábbi hibás gazdagpolitika helyett – mondta Mellár Tamás egyetemi tanár, a KSH volt elnöke. Szerinte a Széll Kálmán Terv a strukturális reformokat jól fogalmazta meg, és azt várja, hogy a részprogramokat kidolgozzák, és minél hamarabb, még az idén bevezessék, különben több évet is csúszhat az átalakítás a választások közeledtével.
Kovács Árpád, a Szegedi Tudomány Egyetem professzora, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke arra felhívta a figyelmet, hogy csak megszorításokból nem lehet megélni, értelmes munkahelyeket kell teremteni, és a tét az, hogy a középréteg megerősödik vagy leszakad. Szerinte a 2011-es költségvetés tartható, sőt, minden adott a teljesüléshez, nagy kérdés azonban, hogy a reálgazdaság hogyan mozdul meg, hogy reagál a változásokra.
Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza elmondta: a világ legtöbb országában a korábbi fiskális és monetáris lazítás eredményezte a növekedést, további gazdasági növekedést ilyen módon már nem lehet generálni a jövőben. A Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy eddig a könnyebb kormányzati intézkedések születtek meg, a végrehajtást jelentő törvényeket jól kell megalkotni, mert ebben lehetnek buktatók.
A pódiumbeszélgetésen Volner János jobbikos képviselő kérdésére válaszolva Mellár Tamás elmondta, hogy jó lenne, ha a bal- és a jobboldal kompromisszumra jutna több kérdésben is. Kovács Árpád szerint is képesnek kellene lenni arra, hogy „ne egymás ellen, hanem egymásért legyünk”, a célokat határozottan el kell dönteni.
Iryna Ivaschenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője a Széll Kálmán Terv kockázataira hívta fel a figyelmet. Szerinte a tervet végig kell vinni, de a részleteit jobban ki kell dolgozni.
Rámutatott, hogy még mindig túl nagy a magyar közigazgatás mérete, amit szerinte úgy kell átalakítani, hogy a hatékonysága javuljon.
A szociális területeket érintő átalakítások közepette védeni kell a leginkább rászorulókat, kiszolgáltatottakat. A terv megvalósítása során fontos az előreláthatóság és a kiszámíthatóság – hangsúlyozta Ivaschenko.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci vezető elemzője rámutatott: az egész Közép-Kelet-Európa számára, de különösen Magyarország tekintetében fontos, hogyan alakul Németország gazdasági teljesítménye. A realitás az, hogy a német gazdaság a kelet-közép-európai országok számára egyfajta gazdasági motort jelent, ha a német növekedés megtorpanna, az negatívan hatna erre az egész térségre – mutatott rá.
Mint megállapította, jelenleg a feldolgozóipari befektetéseket elsősorban Ázsiába, illetve Latin-Amerikába viszik a befektetők. Magyarország számára kulcsfontosságúnak ítélte, hogy az ország növelje versenyképességét.
Elismerte azonban, nincs még egy olyan ország a régióban, amely Magyarországhoz hasonló ambiciózus tervet állított volna össze a következő évekre, de azt is hozzátette: „ez fájni fog”.
