Gazdaság

Kinek kell meghalnia, hogy reagáljanak a piacok?

Szaddám Huszein 2003-as elfogására határozottabban reagált a piac, mint most bin Laden halálára. Igaz, azóta a világgazdaság is nagyot fordult.

A történelmi esemény, állhatatosságunk eredménye megerősíti Amerika önbizalmát abban, hogy leküzdi az elmúlt évek súlyos gazdasági megpróbáltatásait. Az üzlet az önbizalomról szól, gazdaságunk is erre alapul. (…) Bin Laden felkutatása és kivégzése mindenkinek növeli az önbizalmát ebben az országban, a kisvállalkozóktól a most végzős álláskeresőkön keresztül a vezérigazgatókig. Pont erre volt most szükségünk – írja friss blogbejegyzésében Wes Moss atlantai pénzügyi tanácsadó. A poszt jól szemlélteti, miféle lelki energiák szabadulhatnak fel a világ vezető gazdaságában, és hogy ezek miként állhatnak a növekedés szolgálatába. Nehéz lenne azonban még igazán pontos jóslatot adni arról, hogy a jó hírnek milyen hatása is lehet a világpiacra. A lehetséges következmények vizsgálatához ezért érdemes kiindulni a közelmúlt egy hasonló eseményéből: Oszama megöléséhez hasonló volt ugyanis az iraki diktátor, Szaddám Huszein elfogása 2003. december 15-én.

Akkor és ma

A csaknem hét évvel ezelőtti örömhírre azonnal elkezdtek szárnyalni a tőzsdeindexek. A dollár akkor is éppen egy aktuális mélypontján volt az euróval szemben, a hírre azonban elkezdett erősödni az európai fizetőeszközzel, a svájci frankkal és a japán jennel szemben is. Az európai tőzsdeindexek az akciót követő első nap átlagosan 1-1,5 százalékkal emelkedtek, hosszú idő után pedig ismét 10 ezer pont felé tudott kapaszkodni a Dow Jones. A legjobban viszont a tokiói Nikkei 225-ös indexen lehetett lemérni az eufóriát, amely 3,16 százalékos plusszal zárt.

hírek és piacok

A hírek és a részvényárfolyamok kapcsolata meglehetősen sajátos. A hatékony piacok elmélete szerint a befektetők által elérhető információk – pillanatról pillanatra – tükröződnek az árakban. Ezen elmélet alapján az árfolyamok semmi mástól nem függenek, csak a hírektől. (Bár az elmélet népszerűsége némileg csökkent a válság beköszöntekor hirtelen beszakadó árfolyamok megtapasztalása után – hiszen utólag már világosan látszik, hogy számos információ elérhető volt a válság előtt, amiből kiolvasható lett volna, hogy baj lesz – ám ezt mégis csak néhány elemző tette meg.)

Az újságírók és elemzők ezért szeretnek a hírek és az árfolyamok között ok-okozati kapcsolatot keresni. Olykor előfordul, hogy az egyidejűség ok-okozati kapcsolatnak tűnik. Az is megesik, ha optimista a hangulat a börzéken, hogy egyszerűen érzéketlenek a befektetők a negatív hírekre, és vica versa. Bizonyos hírek olykor szinte földindulást idéznek a tőzsdéken, míg más időszakban hasonló híreket figyelmen kívül hagynak a befektetők.

A nagy befektetőházak által kínált aktuális „sztorik” is befolyásolják, hogy egy-egy hír miféle értelmezést kaphat.

Ehhez képest a Dow Jones pillanatnyilag 0,37 százalékos pluszban van, az európai indexek ennél is csekélyebb mértékben nőttek, és újra a Nikkei 225 emelkedett a legnagyobb mértékben, 1,57 százalékkal. A dollár a hírre erősödött, a nyersanyagárak pedig kis csökkenéssel reagáltak a kivégzés hírére, ami a pillanatnyi örömön túl annak is szólhat, hogy a biztonsági felárak a világgazdaságban mérséklődnek, az amerikai fogyasztás élénkül, a növekedés lökést kaphat – nyilatkozták a befektetési piac szereplői a BBC-nek.

Visszafogott eufória

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint 2003-ban egy sokkal pesszimistább tőzsdei hangulatba robbant be Szaddám elfogásának híre, és sokkal jobban figyelt akkoriban a világ a diktátorra, mint most Oszama Bin Ladenre, ezért is tudtak nagyobbat emelkedni az indexek. Ehhez képest a tőzsdék mostanában már jó ideje optimisták, a mély reálgazdasági válság ellenére a börzéken „már vagy két éve tart a buli”, ahogy Kuti fogalmaz. Éppen ezért csekélyebb piaci hatása várható ma a jó hírnek, mint akkoriban Huszein elfogásának. Az Equilor elemzője szerint már csak azért is aránylag visszafogott a piac, mert nagyon sok függ attól is, hogy jön-e valamilyen válaszreakció Bin Laden megölésére. Ebből a szempontból kritikus a következő néhány nap, esetleg egy-két hét. Emelkedett-e a fenyegetettség mértéke? – ezt nevezte most a legfontosabb kérdésnek a HSBC óriásbank megszólaltatott szakértője is a Bloombergnek. Az elemző szerint igen, ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok fokozott óvatosságra intette nagykövetségeit és állampolgárait világszerte az al-Kaida bosszújától tartva. Mindez pedig azt jelenti, hogy sem a világnak, sem a gazdaságnak nincs oka fellélegezni.

Bróker a New York-i tőzsdén. fotó: MTI / EPA

Bróker a New York-i tőzsdén. fotó: MTI / EPA

A legfrissebb reakciók szerint azonban a piac egyelőre mégis úgy értékeli az amerikai hadsereg akcióját, hogy kiiktattak egy kockázatot, és a világ biztonságosabbá vált. Obama elnök, az EU megszólaló vezető politikusai is egytől egyig azt állították, hogy a világ biztonságosabb lett a terroristavezér halálával.

Csak egy hír a sok közül

A rövid távú pozitív hatás tény ugyan, de az Egyesült Államokban a munkanélküliség magas maradt, és az inflációs nyomás sem csökkent – márpedig ezek a tényezők határozzák meg Amerika gazdaságának erejét – érvelt a Forbes magazinnak a Rabobank szakértője. Ráadásul a héten közlik az amerikai beszerzési menedzserindexet és az áprilisi munkaerőpiaci statisztikákat, Európában pedig a valutauniós jegybank újabb kamatdöntést hoz; ezek az adatok legalább annyira megmozgatják majd a piacokat, mint bin Laden halálhíre. A Bloomberg legfrissebb piaci kommentárjai szerint az utóbbi közelítés érvényes, mivel itt már együtt tárgyalják a rettegett terroristavezér halálhírét a dél-koreai és az indonéz inflációs adattal.

Csekély magyar hatás

Hatalmas hurrá azért nincs Kuti Ákos szerint, aki szerint nem várható, hogy tartós hatása lenne a hírnek, a magyar tőzsdén pedig várhatóan csak minimális rezdülést okoz majd. Nem különösebben hat a hír a Mol-papírokra sem, a piac nem érzi veszélyeztetve a magyar olajvállalat pakisztáni leányvállalatát. Maga a Mol sem tart esetleges ellenakciótól, kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy nem tartják szükségesnek a védelem megerősítését. A Mol Pakistan a vállalat olajkitermelésének mintegy 3 százalékát adja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik