Varsó központjában ijesztően gyorsan pörög az a pénzügyi óra, amely a lengyel államadósság nominális növekedését mutatja. Ugyanakkor az ötletadó Leszek Balcerowiczot az egykori lengyel sokkterápia atyját (vagyis a helyi Bokros Lajost) azért támadja Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter, mert az adósságnövekedés mellé nem teszi oda a lengyel GDP aktuális alakulását. Márpedig erre nem véletlenül büszke a miniszter.
esélyek és veszélyek
Esélyek
A lengyel bankrendszer kockázata alacsony: kevés a lakossági devizahitel, a lengyel cégek cash-gazdagok, az alacsony vállalati eladósodottság miatt egy esetleges hitelexpanzió erős növekedési indikátor lehet.
A lengyel munkaerő relatív olcsó és jól képzett, de bőven van tere a hatékonyságjavításoknak.
67 milliárd euró uniós forrás hívható le a 2013-ig terjedő időszakban.
A gyengülő zloty javította/javítja a lengyel versenyképességet, az importvisszafogás javítja az egyensúlyt.
Veszélyek
A lengyel költségvetési hiány magas, egyelőre csak kisebb horderejű lépések történtek a csökkentésére.
Bizonyos szegmensek már erősen túlárazottak, így a mai profitlehetőségek ismeretében a pénzügyi szektor is.
A szmolenszki repülőgép-katasztrófa egységbe forrasztotta a nemzetet, ugyanakkor politikai zavart is okozott, és új indulatokat, összeesküvés-elméleteket is hozott a lengyel közéletbe.
A permanens kampányok, a folyamatos politikai választások még a meggyőző legitimációjú és reformpárti miniszterelnököt is visszafogottságra késztetik.
Lengyelország ugyanis az egyetlen olyan uniós tagállam, amely 2009-ben, a leginkább recessziós évben is növekedni tudott, 2010-ben pedig már majdnem 4 százalékot ért el a bővülés. Ezzel az értékkel Lengyelország (Németországgal versengve) továbbra is európai éllovas, és bizony nagy nyertese is a német gazdaság beindulásának. Csak amíg Németországban kifejezetten az export vezérli a növekedést, addig Lengyelországban ez csak a hab a tortán és aktuálisan inkább a beruházások és a belső fogyasztás a fő húzóerő.
Nem véletlen, hogy a nemzetközi befektetési házak igen optimisták a két éve folyamatosan emelkedő indexszel jellemezhető Varsói Értéktőzsde részvényei okán. Többen, így a CSFB is kifejezetten felülsúlyozást javasolnak. A fentieken túl mi is olyan vonzó ebben a piacban? Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. elemzője szerint az a jó a lengyel piacban, hogy nagy, relatíve likvid, sok papír van; nagyon aktívak a nyugdíjpénztárak, és a lakossági kereslet is sokkal erősebb, mint nálunk. A politikai helyzet is kiegyensúlyozottabb, érdemi a növekedés, van belső fogyasztás is. Igaz, teszi hozzá az elemző, a piac már sok szempontból drága, a helyi bankok az OTP-hez viszonyítva kétszeres árazással forognak, igaz, náluk a kormány még nem jelentkezett méretes banki különadóval. A bankok mellett azért ma már a nyersanyagcégek is nagyon magas árazást jelző mutatókkal futnak.
Dinamizmus
Lengyelország a kívülálló felszínes tapasztalatai alapján valóban nagyon iparkodik, ahogyan Varsóban dolgozó magyar diplomaták fogalmaztak: még pszichoterápiás jelleggel is érdemes Lengyelországba utazni, dinamizmust és optimizmust lehet magunkba szippantani. Valóban, a 2012-es, Ukrajnával közös rendezésű labdarúgó-Eb előtt rengeteg az országban az infrastrukturális fejlesztés. Beszélgetőpartnereink megegyeznek abban, hogy a stadionok, pályaudvarok valóban el is fognak készülni, a tervezett autópályáknak pedig úgy az 50-60 százaléka, talán Németország irányából lesz elfogadható a hálózat. „Nálunk már csak az ukránok állnak rosszabbul” – nevetnek a helyi gazdasági újságírók. Az autópálya-építés mindenesetre egyszerre ad erőt a lengyel növekedésnek, de egyszerre mutat rá egy gyengeségre is, hiszen még igen szórványos az úthálózat, ennek fejlesztéséhez jó katalizátor a foci-Eb.
Egység
Az országot ért tragédiasorozat, így az egy éve történt szmolenszki repülőgép-katasztrófa, a rengeteg emberéletet követelő időjárási anomáliák (a tavalyi rekordhideg telet országos árvíz követte) – bár természetesen komoly bizonytalanságot és károkat is okozott – valamifajta egységbe kovácsolta az országot.
A lengyel közgazdászok hisznek a Magyarországot követő uniós elnökségük pozitív országimázshatásában, bíznak az uniós forrásokban, és sok bevételt, lendületet várnak az éppen felpörgő privatizációtól is (noha a privatizációkat mindig övező viták természetesen Lengyelországban is jelen vannak). Ugyanakkor az euró bevezetése most érezhetően háttérbe szorult – mondta el Marcin Mrowiec, az UniCredit csoporthoz tartozó Bank Pekao SA vezető közgazdásza. A magyarázat szerint a lengyelek éppen nagyon szerencsésnek érzik magukat a szlovákokkal ellentétben, akik a legerősebb szinten rögzített koronával léptek be éppen a válság idején az euróövezetbe. Azóta a lengyelek bizony sokszor elverhették a szlovákokat az autóipari beruházásokért vívott versengésekben.
Hiányjelek
Probléma azért bőven akad Lengyelországban is, a hatalmas lengyel deficit tarthatatlan, de egyelőre nem látszik olyan intézkedés, amely megfékezné. Pedig Lengyelországban alkotmányos gátjai is vannak az adósságállomány növekedésének. Márpedig az államadósság immár 54 százalék, az úgynevezett második alkotmányos küszöb pedig 55 százalék. 2010-ben 7,4 százalék volt a hiány, az ország mégis egyelőre megszorítások helyett a nyugdíjpénztári bevételek elszámolásának technikai kérdéseiért lobbizik.
A nagy beavatkozás hiányzik, de azért kisebb, fontolva haladó lépések Lengyelországban is napirenden vannak, így az áfaemelés, az állami költségek befagyasztása (a hivatalok bértömegei csak egy százalékkal emelkedhetnek, bár éppen a Miniszterelnöki Hivatal többet emelhet, az uniós elnökséggel kapcsolatos költségek miatt).
Csökkennek a temetkezési támogatások, már vita alatt van a fegyveres testületek korai nyugdíjaztatása, illetve a banki különadó. Hiába, Lengyelországban is nehéz ennél nagyobbat változtatni, mert Lengyelország is permanens választási kampányban volt az elmúlt évben, hiszen a parlamenti választás és az elnökválasztás után utoljára önkormányzati választásokat is tartott az ország.
benyomások
Munkaerő
Különös, fejlett európai országban ritka bizonytalanság lengi körül a lengyel munkaerőpiacot. A szakemberek bevallják, valójában nem tudják mennyien mentek el, hányan jöttek vissza, illetve mennyien indulnak majd Ausztriába, illetve Németországba a piacnyitáskor. Eddig úgy tűnik, nem volt tömeges a visszaérkezés a válság idején, és a lengyel építőipar döbbenetes erejét mutatja, hogy az angolszász Európát építőipari munkásokkal feltöltő Lengyelországnak bőven maradt humán kapacitása a hazai erőltetett fejlesztésekre is. Igaz, hamar megérti a járókelő, hogy mitől ennyire bivaly a lengyel építőipar, amikor úton-útfélen kiderül: a második világháború után a nulláról kellett felépíteni a fővárost.
Kína
A régió országai közül Lengyelország veszi a legkomolyabban Kínát, nemcsak importálnak olcsó árukat, de sikerrel alapítanak közös cégeket, a lengyel üzletemberek sokat járnak Kínába, ez alighanem megtérülő stratégia lesz.
40 millió
Lengyelország négyszer akkora piac, mint Magyarország, nagyon komoly belső fogyasztással.. Márpedig egy 40 milliós, éppen intenzíven fogyasztó piacot Európában is komolyan vesznek.
Polák-Venger
Lengyelországban máig tetten érhető egy határozottan pozitív szemlélet Magyarországgal szemben. Más szláv népekhez képest a lengyelek turisztikai céllal is szívesen jönnek Magyarországra, máig az első öt idegenforgalmi célország között vagyunk. Persze a „polák-venger” be is skatulyáz, az üzletben megkülönböztetett hozzáállást elvárni nem szabad, de pozitív hozzáállásról indulunk.
Dugó
Ráférne a fejlesztés a varsói közlekedésre is: Varsóban állandó dugó van, még csak most építik a második metróvonalat, vagyis innen nézve a negyedik metró szép álom, Ráadásul rossz a lengyel közlekedési kultúra is, e kérdésben biztosan igaz a lengyelek kedvelt-tagadott mondása, miszerint a lengyelek a szlávok olaszai.
