A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az euróövezeti irányadó kamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Előzetesen az elemzők is 25 bázispontos kamatemelést vártak. Az euróövezeti kamat 2009 májusa óta – közel két éve – rekord alacsony szinten, 1 százalékon áll.
A szigorítást az infláció növekedése indokolja. Márciusban az euróövezetben 2,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme, ami 2008 októbere óta a legmagasabb érték, és messze meghaladja az EKB inflációs célsávjának 2 százalékos küszöbértékét.
Az EKB irányadó kamata 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan folyamatosan csökkent, egészen 2009 májusig, amikor a jelenleg is érvényes 1,0 százalékot elérte.
Kétértelmű szavak
Még mindig erős az inflációs nyomás, ugyanakkor most nem arról döntöttünk, hogy a kamatemelés egy hosszabb monetáris szigorítás kezdete – mondta az Európai Központi Bank döntését kommentálva Jean-Claude Triche elnök a BBC tudósítása szerint.
A valutauniós jegybank két tűz közé került. Az eurózóna inflációs rátája jóval a jegybank célszáma fölé emelkedett, ami további kamatemelést indokolna, ugyanakkor a magasabb alapkamat kemény csapást mérne a gyengélkedő európai gazdaságokra, vagyis Görögországra, Írországra és Portugáliára.
Jean-Claude Triche szavait a BBC által megkérdezet elemzők úgy értelmezték, hogy csökkent a további kamatemelések esélye, míg a Bloomberg arról ír, hogy a jegybankelnök nyitva hagyta a további kamatemelés lehetőségét; az amerikai hírügynökség által idézett befektetők 1,75 százalékos európai alapkamatra számítanak az év végén.
Itthon nem érezzük
Határozottan foglalt állást az értelmezési vitában Suppan Gergely. A Takarékbank makroelemzője szerint egyértelműen kamatemelési trend kezdődött, és év végére a 2 százalékos valutauniós irányadó ráta sem kizárt.
Itthon azonban a kamatemelési periódusnak nem lesz hatása, mert a két héttel ezelőtti magyar dollárkötvény-kibocsátás és a Széll Kálmán Terv iránti bizalom nyomán jelentősen csökkent a magyar országkockázat, így kevesebb felárat kell fizetnünk a friss tőkéért. Suppan szerint mindez lehetővé teszi, hogy a hazai alapkamat 6 százalékon maradjon még akkor is, ha az európai 2 százalékra emelkedik. Kamatcsökkentésre itthon elsősorban a dráguló olaj jelentette inflációs kockázatok miatt nincs lehetőség – tette hozzá a közgazdász.
Az euróban eladósodott cégeknek és magánszemélyeknek sincs félnivalójuk az elemző szerint. Adósságuk kamata ugyan emelkedhet, de a csökkenő országkockázat miatt hiteleik meglévő felára mérséklődhet, így terheik összességében változatlanok maradhatnak.
