A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint Európában nincs olyan gazdag ország, ahol csak a járulékok elegendő fedezetet nyújtanának a nyugdíjakra. Az egyetlen megoldás, ha az aktív kor keresetének egy részét az emberek félreteszik idősebb éveikre. Ennek egyik eszköze az olyan életbiztosítás, amely a nyugdíjba vonuláskor jár le, és kiegészíti az állami nyugdíjat.
Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók összesen 34 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. A 202 ezer forintos múlt évi átlagbérre vetítve ez havi 69 ezer forint. Ennyi lenne az átlagnyugdíj, ha minden aktív emberre egy nyugdíjas jutna. Ennél ma még jobb a helyzet: 1,38 aktív magyarra jut egy nyugdíjas, így csak a járulékbevétel alapján havi 83 640 forint lenne az átlagnyugdíj.
A demográfiai előrejelzések 2050-re azonban azt valószínűsítik, hogy egy aktív dolgozónak két nyugdíjast kell majd eltartania. Ekkor – változatlan arányú nyugdíjjárulékot feltételezve – az átlag nyugdíj az akkori átlagbér 17 százalékára esik vissza. Ez a helyzet egész Európára jellemző, sőt egy ENSZ-előrejelzés szerint Japán öregszik a leggyorsabban.
A MABISZ szerint az öregedő társadalmak kormányainak mozgástere szűkös. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, és csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor azok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése a munkaerő költségét növeli, ami pedig versenyképességi hátrányt okoz.
Ha az adókból egészíti ki az állam – azok emelésével – a nyugdíjat, akkor ismét szembekerül azzal, hogy kényszerűen csökkenti a gazdálkodók versenyképességét. Megteheti ugyan, hogy nem adóemeléssel próbálja meg kiegészíteni a növekvő nyugdíjas populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont egyéb kiadásait – más állami funkcióit – kell korlátoznia.
