Cinkotai Jánost 278 igen, 38 nem és egy tartózkodás mellett választották a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagjává. Kocziszky György 282 igen és 36 nem szavazatot kapott, 2 tartózkodó voks mellett.
A jelöltek megválasztásuk után esküt tettek, majd fogadták Orbán Viktor miniszterelnök és a frakcióvezetők gratulációját.
Cinkotai János március 22-től, Kocziszky György április 5-től tölti be posztját.
A jelölteket Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta a jelölő gazdasági bizottságban. Az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazásban, azt megelőzően képviselőik elhagyták a termet. A két ellenzéki párt a jelölés módját kifogásolta.
Fotó: Kummer János/fn.hu
Függetlenségüket hangoztatták
Az infláció mindig a kisembereket sújtja a legnagyobb mértékben, ezért is kell küzdeni ellene. Vannak átmeneti, az inflációra ható folyamatok, külső sokkok, amelyekre a monetáris politikának nem kell azonnal reagálnia – mondta bizottsági meghallgatásán Cinkotai János. A jelölt úgy vélte: a jegybank három százalékos inflációs célja – amelyet a kormány nem kíván módosítani – elérhető.
Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja arról beszélt, hogy az államadóságot nem kell “fetisizálni”. Amíg az államadósságot teljesen nem lehet belső forrásokból finanszírozni, addig az államadósság csökkentése stratégiai feladat – mondta a testület előtt.
Mindkét jelölt hangsúlyozta függetlenségét a képviselők előtt.
Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke a meghallgatások előtt azzal indokolta a jelöléseket, hogy Cinkotai János az infláció legnagyobb magyarországi szaktekintélye, és eddig valamennyi jegybankelnök mellett betöltött valamilyen funkciót; Kocziszky György – aki alkalmazott gazdaságtudományokkal foglalkozik – megválasztása pedig azt jelezné, hogy megbecsülik a nem budapesti szakmai műhelyeket is.
Az infláció és a fejlődéselméletek ismerője
Kocziszky György 1949-ben született, jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet igazgatója és a Regionális Gazdaságtan Tanszék vezetője. A szakember 1972-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, 1984-ben lett a közgazdaságtudomány kandidátusa, tíz évvel később habilitált a Miskolci Egyetemen. 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese volt, pályafutása során írt két könyvet, hét egyetemi jegyzetet és kilencvennégy magyar, illetve idegen nyelvű tanulmányt. Kutatási területe elsősorban az Európai integráció gazdaságtana, illetve a regionális gazdaságtan, növekedés- és fejlődéselméletek.
Cinkotai János Béla 1945-ben született, 1976-ban szerzett közgazdász oklevelet a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, következő évben egyetemi doktor lett, 2001-ben pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett hittanárként. Több mint három évtizede foglalkozik az infláció kérdéseivel, 1990-ben Antall József miniszterelnök nevezte ki a kormány főtanácsosává, és felkérte: vállaljon szerepet az antiinflációs gazdaságpolitika kialakításában. Ekkor Cinkotai számos külföldi kormányhivatalt és nemzetközi pénzügyi intézetet keresett fel, “részben ennek is köszönhetően az elmúlt 23 év alatt inflációs előrejelzéseim 96 százalékos biztonsággal teljesültek” – írja önéletrajzában a közgazdász, aki 1994-1998 között alelnöki tanácsadó, 2001-2007 között elnöki tanácsadó, 2009-től pedig tiszteletbeli elnök tanácsadó a jegybanknál. Mintegy kétszáz szakcikk, tanulmány, interjú szerzője.
Az Országgyűlés március 7-én Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet választotta a monetáris tanács tagjává. Ha hétfőn bizalmat kap a két jelölt, a testület teljes létszámmal működhet, miután a négy külsős tag mellett a monetáris tanács tagja Simor András jegybankelnök, valamint Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnök.
Egy galamb maradt
Hét monetáris tanácstag közül hat szavazott a 6 százalékos alapkamat tartására, egy tag 25 bázispontos kamatcsökkentést javasolt a testület legutóbbi, február 21-i kamatdöntő ülésén – közölte honlapján a jegybank. Tartásra voksolt Bihari Péter, Csáki Csaba, Király Júlia, Neményi Judit, Karvalits Ferenc és Simor András, míg 25 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott – régi szokása szerint – Bánfi Tamás. A jegybank döntéshozó testülete ekkor ülésezett régi összetételében utoljára.
