„Gyerekek verekednek össze az iskolai ebédért az ország legrosszabb helyzetű településein” – írja a Figyelő legfrissebb száma. A hetilapnak a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője jelezte: a leghátrányosabb régiókban élőket felháborította, hogy a miniszterelnök az elmúlt két hónapban többször is úgy beszélt a segélyből élőkről, mint akik nem akarnak dolgozni.
Márton Izabella úgy véli, a „túl sokat költünk a szegényekre, vegyünk vissza!” jellegű retorika nagyon félrevezető. Azt üzeni, hogy az emberek visszaélnek a szociális ellátórendszerrel, az állam horribilis összegeket osztogat, holott ez – más európai országokkal összehasonlítva – nem igaz. Havi 28 ezer 500 forintról van szó, ennyi ma a rendszeres szociális segély összege.
Az eddig megismert tervek szerint a gazdasági átalakítás keretében 100 milliárd forinttal csökkentik a Munkaerő-piaci Alap forrását, átszabják a munkanélküli-ellátások rendszerét, szigorú felülvizsgálatokkal megrostálják a rokkantnyugdíjasok több százezres táborát. A gazdasági tárca 2014-ig 300 ezer, 2020-ig pedig 1 millió új álláshellyel kalkulál.
A szakértők egyelőre óvatosak, legfeljebb annyit mondanak, hogy nem konvencionális a kabinet gazdaságpolitikája, ám a prognózis akár teljesülhet is. Az uniós források programjaiban részt vevő szervezetek munkatársai – nevük elhallgatását kérve – a Figyelőnek annyit mondtak: az elmúlt években több száz milliárd forintot költöttek el eredménytelenül munkahelyteremtő programokra.
Az Orbán-kormány terve impozáns: 200 ezernél több embernek akarnak ily módon kenyeret adni. Ám a számok mögé nézve a kép már nem ilyen szép. A közmunkások zömét ugyanis csupán három-négy hónapig foglalkoztatják, napi 4 órában havi 33 ezer forintért. Azt követően kiesnek a rendszerből, s újra a 28,5 ezer forintos bérpótlékot kapják.
Kérdés, mennyiben hoz gazdasági fellendülést, az egyén szempontjából életminőség-javulást az ilyen átmeneti foglalkoztatás. Egy fővárosi szakértő az egyik internetes fórumon gyors kalkuláció után arra jutott, hogy megint „sehol sem tartunk. És nem beszélünk arról, hogy havi 30-ból nem lehet megélni. Nem sz.rul, hanem sehogy.”
A borsodi és a szabolcsi térségben „tragédiának” tartják az új közfoglalkoztatási rendszert – közölte a Szegénységellenes Hálózat képviselője. Szélnek eresztették a közmunkásokat, helyükbe újakat toboroztak kisebb óraszámban, a minimálbér feléért, ráadásul a munkába járás költségeit is rájuk terhelik. Mind többen éheznek, egyre nagyobb a felzúdulás.
A Borsod megyei encsi kistérségben tapasztaltak alapján Kaufer Virág, az LMP képviselője azt mondta, ha a kormány nem tesz valamit, éhséglázadásokra lehet számítani. Az alacsonyan iskolázott embereknek csak új munkahelyek jelentenek megoldást, éppen itt vannak a legnagyobb kételyek a munkahelyteremtést célzó pályázatokkal szemben – mondta Márton Izabella.
Szerinte érdemes lenne megnézni, hány embert tartottak meg állásában a vállalkozások azok közül a korábbi munkanélküliek közül, akiket bérük átmeneti állami finanszírozása és a közteherkedvezmény miatt vettek fel. Ilyen összegzést eddig sem a gazdasági tárca, sem az uniós források felhasználását felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem hozott nyilvánosságra.
AJÁNLOTT LINK:
Éhséglázadás lesz? (Figyelő)
