A szakemberek a diplomás pályakövető rendszerben található intézményi adatok alapján csaknem tízezer, 2009-ben végzett frissdiplomás – köztük háromezer, már a bolognai rendszerben szerzett alapszakos oklevéllel rendelkező fiatal – munkaerőpiaci tapasztalatait elemezte az Educatio Nonprofit Kft. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a végzésük óta eltelt egy évben hogyan hasznosították oklevelüket a felsőoktatási képzésből kikerülők.
Az első bachelor diplomások 2009-ben kapták meg oklevelüket, de ezzel párhuzamosan még a hagyományos képzési rendszerben is végeznek fiatalok.
Az eredményekből kiderült, hogy a munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli a bachelor képzés diplomásait, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket. Igaz, fizetésük és elégedettségük valamivel alacsonyabb az átlagnál, de ez a szakemberek szerint abból is adódik, hogy a munkáltatók még nem ismerik az új képzésben rejlő lehetőségeket és tartalmat. Az osztatlan képzések egykori hallgatói orvosként, jogászként az álláskereséskor a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában “pályán tartja” őket, ismereteiket jól meghatározott körben tudják felhasználni.
A bachelor képzéseket befejezők 56 százaléka dolgozik diplomázása után egy évvel, a korábbi főiskolai és egyetemi képzések esetében 76, illetve 75 százalék az állást betöltők aránya. Ez a különbség nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok jóval nagyobb része döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, és tovább képzi magát, például mesterképzésen.
Míg a korábbi felsőoktatási rendszerben tanulók 26-27 százaléka kezd újabb tanulmányokba diplomázása után, addig a bachelordiplomával rendelkezők csaknem fele (44 százaléka) tesz ugyanígy. A “bolognásokra” sokkal inkább jellemző, hogy végzésük után kizárólag tanulnak, 29 százalékuk nem dolgozik emellett. Ez az arány a még hagyományos rendszerben diplomázottak esetében mindössze 8-10 százalék. A munka mellett tanulók aránya az egyes képzéseket összehasonlítva viszont csaknem megegyezik: 16 százalék körüli.
A munkaerőpiacra kilépő végzettek 85 százaléka főállású státuszban van, az alapszakos diplomát szerzőknél ez a mutató 83 százalék. Az alkalmi munkákból élők aránya az előbbiek esetében 3,6 százalék, míg az utóbbiaknál 4,5. A munkanélküliséget vizsgálva is mutatkozik némi különbség: a főiskolai vagy egyetemi diplomát kezükben tartóknál az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében 4,4 százalék.
A jelenlegi munka és a végzettség közötti összhangra adott válaszokból kiderült, hogy a hagyományos főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők és a bolognai rendszerben végzettek nagyobb része is alapvetően hasznosítani tudja a tanulmánya alatt szerzett tudást munkájában.
Van azonban egy pályaelhagyónak tekinthető frissdiplomás réteg, amely nem szakterületének megfelelően helyezkedett el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a bachelor diplomásokat nézzük, ez az arány magasabb, megközelítőleg 20 százalék.
A fizetésekkel kapcsolatban is megállapítható, hogy valamelyest rosszabbul jártak az új rendszerben végzettek, fizetésük alacsonyabb, mint a többi képzési forma egykori hallgatóié. Az összes válaszoló adatai alapján nettó 146 ezer forint tekinthető átlagos fizetésnek; kizárólag az alapszakos diplomát szerzetteket vizsgálva ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők. A legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, ez átlagosan 165 ezer forint.
