Az Ernst and Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég “Verseny a növekedésért” című, 1400 felső vezető bevonásával készült felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a következő két évben egyre fontosabb lehet a növekedés. A megkérdezettek 60 százaléka szerint a fejlett piacok lesznek a nyereséges növekedés legvalószínűbb helyszínei. Erősödő versenyre számítanak ugyanakkor a feltörekvő piacokon is.
A vállalkozók több mint fele jelezte azt, hogy a jövőbeli növekedést a tőkepiacokkal szemben a pénztartalékokból tervezi finanszírozni. A megkérdezettek 36 százaléka finanszírozná idegen tőkéből növekedését.
A válaszadók 50 százaléka gondolta úgy, hogy az árrések az árcsökkenések miatt szűkülhetnek be. Ezzel szemben 30 százalék emelkedő munkaerő-, alapanyag- és rezsiköltségeket jelzett. A felsővezetők közel 60 százaléka csupán az infláció mértékével megegyező vagy az alatti áremelkedéssel számolt.
A válaszadók 71 százaléka és a vállalkozások több mint fele tervezi eladásainak bővülését új termékekkel, illetve szolgáltatásokkal ösztönözni. A nagyvállalatok 58 százaléka a már meglévő piacokon elérhető növekedésre összpontosít. Közülük 63 százalék jelezte azt, hogy eddig a termék- és szolgáltatásinnováció sikeresebb növekedésösztönzőnek bizonyult az átalakításokkal járó innovációnál.
Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója értékelése szerint “azok a vállalkozások, amelyek a válság ideje alatt az innovációban elég gyorsnak és rugalmasnak bizonyultak, most learathatják erőfeszítéseik gyümölcseit”.
A megkérdezettek 61 százaléka szerint a márka és a hírnév számít a legkritikusabb tényezőnek. A növekedés középpontba kerülésével párhuzamosan nő a márka felépítésének fontossága is – írja a könyvvizsgáló közleményében.
A piaci részesedés és árrés megőrzésének szempontjából fontosnak bizonyult a költségszint versenyképessége. A felmérésből kiderül, hogy a kiemelkedő teljesítményű cégek többnyire már “biztosították a költséghatékonyságot, így figyelmüket termékeik pozícionálására és a piaci részesedés növelésére fordíthatják”. A rosszabbul teljesítők 31 százaléka ezzel szemben továbbra is több mint 10 százalékos költségcsökkentésben gondolkodik – derül ki a felmérésből.
