A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy a fogyasztói árak novemberben a piaci várakozásokkal megegyezően 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit és 0,3 százalékkal az egy hónappal korábbit.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta: várható volt, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása húzza az inflációt, ugyanakkor az üzemanyagok áralakulása jövőre, a bázishatás miatt csökkenteni fogja az infláció ütemét.
A novemberi adat alapján az elemző szerint tarható az inflációs pálya, ezért továbbra is túlzottan pesszimistának tartja az MNB inflációs prognózisát, és az ezzel indokolt kamatemelést is elsietettnek. Úgy vélte, az idén éves átlagban 4,8 százalék lehet az infláció, amely jövőre 3,3-3,4 százalék közé csökken és év végére teljesülhet a 3 százalékos inflációs cél.
Suppan Gergely hangsúlyozta, hogy nincs inflációs nyomás a gazdaságban, a szolgáltatások az átlag alatt drágultak és alig nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára is. Utóbbi nem tükrözi az MNB azon aggályát, hogy a különadók áthárítása emelné az inflációt – tette hozzá.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a novemberi adat megfelelt a várakozásoknak, ettől függetlenül úgy vélte, hogy a jegybank nem áll le a kamatemeléssel. Az MNB ugyanis egyebek között az országkockázat emelkedésén túl azzal indokolta a monetáris szigorítást, hogy a másodkörös inflációs hatások – az élelmiszerárak és a válságadó hatásának továbbgyűrűzése – miatt magas szinten ragadhatnak be a várakozások.
Ennek alátámasztására vagy megcáfolására pedig nem elég a novemberi adat – tette hozzá. Úgy vélte, hogy jövőre az éves átlagos infláció 3,6 százalék lesz, és ennek alapján nem lenne szükség az alapkamat emelésére.
Ugyanakkor arra számít, hogy márciusig kitarthat a kamatemelési ciklus, akkor azonban jelentősen változhat a helyzet. Májusban ugyanis megváltozik a monetáris tanács összetétele és vélhetően a lazítást támogatók kerülnek többsége, így nem zárta ki, hogy a második félévben már csökkenhet az alapkamat.
