Idén a harmadik negyedévben 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság – közölte honlapján legfrissebb adatként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első háromnegyed évben 0,9 százalékos éves növekedést regisztráltak a statisztikusok, míg a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
A növekedés sokak számára kedves módon export-orientált, vagyis az ipar és a kivitel húzta a gazdaságot: az ipar teljesítménye 10,8 százalékkal nőtt, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. Csapnivaló évet zárt viszont az agrárium: a mezőgazdaság teljesítménye a rossz idő miatt 15,2 százalékkal zuhant, míg a szolgáltatási szektor gyakorlatilag stagnált (0,4 százalékos volt itt a növekedés).
A gazdasági teljesítmény haszonélvezői körében (hivatalosan: a GDP felhasználási oldalán) két érdekes adatra lettünk figyelmesek. A háztartások fogyasztása hét negyedév óta először nőtt, éves szinten 1,2 százalékkal (ezen belül élelmiszerre többet, lakásszolgáltatásra kevesebbet költöttünk). A közigazgatás, az oktatás, és azt egészségügy együttes teljesítménye ezzel párhuzamosan 0,5 százalékkal csökkent.
A pozitív adatsort némileg árnyalja, hogy időközben a KSH – a szokásos felülvizsgálatok egyikének keretében – jelentősen rontotta az egy évvel ezelőtti adatsort, így 2009 harmadik negyedévében nem 6,7, hanem 7,2 százalékkal zuhant a GDP. Vagyis a „mihez képest nőttünk” kérdésére nemcsak a mostani adatsor ad választ.
Magyarország nem villogott
Az unió gazdasága átlagosan 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévben, így a magyar 0,8 százalékos bővülés első látásra jónak mondható. Árnyalja a képet, hogy Görögország, Hollandia és Románia kivételével minden tagország GDP-je nőtt, kiugró, több mint 1 százalékos növekedést Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Csehországban regisztráltak. A hazánk szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság 0,7 százalékkal erősödött.
A meglepetés
A háztartások fogyasztásának növekedését nevezte meglepőnek a lapunk által megkérdezett két közgazdász. Németh Dávid, az ING vezető elemzője stagnálásra számított, míg Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője kisebb növekedése, bár úgy vélte, a kiskereskedelem élénkülése már megelőlegezte a pozitív adatot.
Van olyan szintje a háztartási fogyasztásnak, amelynél kevesebbet már nem tud fogyasztani a lakosság – vélte a növekedés okát firtató kérdésünkre Török Zoltán.
Lassan felfelé
Idén az év egészében a GDP 0,9 százalékkal nőhet, a háztartások fogyasztása pedig 1,5-2 százalékkal zsugorodhat – mondta Németh Dávid. Az ING – a közgazdász által mérsékelten optimistának minősített – forgatókönyve szerin 2011-ben 1 százalékkal nőhet a fogyasztás, és 2,7 százalékkal a gazdaság. Ha kedvező lesz az uniós konjunktúra, és a mezőgazdaság szerencsésebb évet zár, könnyen 3 százalék feletti is lehet a növekedés – mondja Németh Dávid, aki szerint számításaikat a W-alakú válsággörbe húzhatja keresztül.
A Raiffeisen Bank idén 1,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, bár ez utóbbi számot hamarosan felülvizsgálják – nyilatkozta Török Zoltán, aki szerint a háztartások fogyasztása csak lassan, legfeljebb 1 százalékkal nőhet jövőre. A kormány 3 százalékos növekedésre számít.
Az egykulcsos szja jövő évi bevezetése csak kis mértékben lendíti a háztartások keresletét: az adórendszer kedvezményezettjei elsősorban takarékoskodnak vagy adósságaikat törlesztik, és csak azután fogyasztanak – mondták egybehangzóan az elemzők.
