A francia konzervatív újság bécsi keltezésű írása szerint “a kormánynak az a döntése, hogy a magánnyugdíjalapok államosításával csökkenti a költségvetési hiányt” tiltakozási hullámot indított el. Emlékeztetett arra, hogy a november 24-i bejelentéssel 3 millió embert kötelez a kormány arra, hogy lemondjon a magánynyugdíjpénztáráról, ahova 1998 óta utalhatták a munkavállalók a járulékuk nyolc százalékát.
A lap megítélése szerint a “zsarolás” értelmében – ahogy a Stabilitás Pénztárszövetség nevezte az intézkedést – azok, akik január 31-ig nem mondanak le a magánnyugdíjról, a megtakarításaik egy jelentős részét elveszthetik. A Stabilitás ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért – említette meg a lap. A Le Figaro idézi Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárt, aki arról beszélt, hogy az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform miatt a magánnyugdíjpénztárakat 35 százalékban az állam finanszírozza, vagyis azok túl sokba kerülnek az adófizetőknek.
A lap hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer új alapokra helyezése 10 milliárd eurót eredményez a kormánynak, amely összeget az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) tett ígéret értelmében az államháztartási hiány stabilizálására kívánja fordítani. A reformot azonban a lap szerint a piacok “nagyon szerencsétlennek” ítélték meg, s az erős nyugtalanságot váltott ki a külföldi befektetők körében, akik tartanak a vállalatok számára nem előnyös intézkedés hatásaitól. A lap szerint a reform hatására folytatódhat a külföldi tőke kimenekülése az országból, miközben Magyarország az uniós soros elnökségre készül, amelyet január 1-jétől fél éven át lát el.
A lap azt is megjegyzi, hogy a Közép-Európa leggyengébb nemzeti valutájának számító forint folytatja két éve tartó ingadozását, amely annak a jele, hogy a piacok nagyon kevés bizalmat szavaznak az Orbán-kormány kezdeményezéseinek.
AJÁNLOTT LINKEK:
Még csúnyán visszaüthetnek az Orbán-kormány nyugdíjtervei (Kiktekintő.hu)
