Juhász Istvánné, a pénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára Matolcsy György szerdai sajtótájékoztatója előtt még azt mondta az fn.hu-nak a Figyelő és a Heti Válasz által szervezett konferencia szünetében: nem tartanak a legrosszabbtól, nem gondolják hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszert megszüntetnék. A pénztárak képviselőit csütörtökre hívta megbeszélésre a nemzetgazdasági miniszter, s a főtitkár abban bízott, ekkor végre tárgyalni fognak, nem egy bejelentéssel kell majd szembesülniük.
A konferencia befejezése előtt nem sokkal jutott el a résztvevőkhöz a kormány szándékának híre, miszerint azok a magánnyugdíjpénztár-tagok, akik nem lépnek vissza jövő év január 31-éig az állami nyugdíjrendszerbe, nem kapnak állami nyugdíjat. Juhász Istvánné még ekkor is optimizmusának hangot adva úgy fogalmazott: Matolcsy György részéről egy bejelentés hangzott el, várjuk meg, amíg törvény lesz belőle.
A főtitkár a bejelentés előtt még arra számított, hogy az állam csak kedvezményekkel fogja „visszacsábítani” az embereket, arra nem, hogy kényszeríteni fog. Matits Ágnes nyugdíjszakértő szerint a nemzetközi joggal ellenkezik az az eljárás, hogy aki a magánnyugdíjpénztárban marad, az elveszíti az állami nyugdíjat.
A beharangozott döntés pozitív oldalát emelte ki Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. A teljes magán-nyugdíjpénztári vagyonból ugyanis a jelenlegi 57 százalékára lenne csökkenthető az államadósság, aminek igen kedvező hatása lehet az egész gazdaságra. S amit itt lehetne nyerni, az talán többet jelentene, mint hogy az emberek egy része elveszíti említett megtakarításait. Még akkor is igaz ez, ha a lépés bizonyosan visszaveti az emberek lassan beinduló igényét az öngondoskodásra – tette hozzá a Figyelő és a Heti Válasz öngondoskodásról szóló konferenciáján.
A Stabilitás elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. A szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket.
Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.
