Gazdaság

2011 a zuhanás vagy a kiugrás éve

Többféle forgatókönyvvel számol a hazai napi fogyasztási cikkek piacán a GfK Hungária 2015-ig.

Csaknem 20 százalékkal csökkenne 2011-ben a hazai napi fogyasztási cikkek piaca 2011-ben a pesszimista forgatókönyv esetén – hangzott el a GfK Hungária Piackutató Intézet sajtóbeszélgetésén. A drámai visszaesésre egy újabb világgazdasági zuhanás esetében kerülne sor, ami valószínűtlen, de nem lehet teljesen kizárni – mondta a GfK Hungária cégvezetője, Dörnyei Ottília.

Mint arról az fn.hu írt már korábban, van olyan elemzői perspektíva, amely szerint a jelenlegi lanyha, a jegybankok által pumpált fellendülés csak látszólagos, és dermesztő zuhanás jöhet legkésőbb 2011-ig

Legutóbb Nouriel Roubini – a közgazdász, aki megjósolta a válságot – ijesztgetett a felzárkózó piacok közelgő összeomlásával.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint azonban 2011-ben 7,4 százalékkal növekszik a napi fogyasztási cikkek piaca jövőre, de – az optimista forgatókönyv szerint – elképzelhető egy akár 15 százalék körüli növekedés is. A növekedés középtávon mérséklődik, a normál forgatókönyv szerint nagyjából 3 százalékos körülire áll be (a pesszimista verzió szerint viszont 2013-ra éri el újra a 2010-es szintet a GfK számításai szerint).

Ha a valószínű forgatókönyvekkel számolunk, akkor az erősödő kereslet nyújthatna teret a kiskereskedelemben a válságadó áthárítására, de ennek elrejtését viszont nehezíti a várhatóan alacsony (a kormány szerint 3,5 százalékos) jövő évi infláció – mondta a GfK cégvezetője az fn.hu kérdésére.

A lakossági fogyasztás növekedésének prognózisában vita van a kormány és a Költségvetési Tanács között. Amint a tanács elemzésében írta: a kormány a lakosság fogyasztási kiadásainak jelentős növekedését várja, mert úgy vélik, hogyaz szja-csökkentés hatásaként a lakosság többletjövedelmének nagy részét fogyasztási kiadásra költi. Ezzel szemben az a Költségvetési Tanács azzal számol, hogy a lakosság a többletjövedelemnek csak mintegy felét költi el. Dörnyei Ottília lapunk kérdésére úgy vélte, hogy a személyi jövedelamadó csökkenés bevétele teljes egészében biztosan nem áramlik át a fogyasztásba, hiszen a törlesztőrészletek továbbra is magasak maradnak, és a válság alatt az óvatosság is beépült már a fogyasztói magatartás mintázatába, amely nem tűnik el olyan könnyen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik