Csökken jövőre a családi támogatások, szociális juttatások összege az ideihez képest több mint 14 milliárddal: 642,8 milliárdról 628,4 milliárd forintra.
sarokszámok
– GDP növekedés: 3 százalék
– Infláció: 3,5 százalék
– Az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP arányosan: 2,94 százalék
Ezen belül csökken néhány milliárddal a családi pótlékra fordítani tervezett összeg is. A családi pótlék emelkedésére tehát ne számítsunk, a kormány – mint a javaslat általános indoklásából is kiderül – a családok támogatásának növelését a személyi jövedelemadón keresztül óhajtja tenni, a családi adókedvezménnyel jövőre 145 milliárd forint adóbevételről
lemondva (aki emlékszik az első Orbán-kormányra, aligha lepődik meg, akkor 4 éven át nem emelték a családi pótlékot).
Bajnai a minta
Többet költ viszont az állam majd a közbiztonságra, mint idén: a Belügyminisztérium fejezetében csak a közbiztonságot szolgáló kiadások előirányzata – 2010-hez képest – összességben közel 34 milliárd forinttal (11,8 százalékkal) emelkedik – hívja föl a figyelmet a költségvetési javaslat általános indoklása.
E furcsa, rossz üzenetű kettősség: többletforrások a rendőrségnek, kevesebb forrás szociális kiadásokra – volt a sajátja az idei, a Bajnai-kormány által benyújtott költségvetésnek is.
Bár az Orbán-kormány által benyújtott költségvetési javaslat indoklása hangsúlyozza, hogy „ a törvényeknek megfelelően emelkednek a nyugdíjkiadások, szociális juttatások”, tehát „a jóléti transzferek és a nyugdíjak terén így továbbra is érvényesül az a kiemelt kormányzati törekvés, hogy ezen juttatások reálértéke megmaradjon”, ám ennek mégiscsak ellentmond, hogy jelentősen csökken jövőre a családi támogatások, szociális juttatások összege. Igaz, a nyugdíjak összege viszont a tervezett infláció fölött emelkedik majd.
Jobb műsorokat nézhetnek otthon a leépítettek?
Jelentősen többet fordít az állam jövőre a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására, 58,7 milliárdot az idénre előirányzott 47,15 milliárd helyett.
A takarékosság jegyében viszont a központi költségvetési szerveknél 2011-re változatlan bérekkel számol a költségvetés, és a dologi kiadásokat az ideihez képest átlagosan 5 százalékkal csökkentik. Nem változik a közalkalmazotti bértábla sem, így nem emelkednek például a pedagógusbérek sem.
A nemzetgazdasági miniszter – a távirati iroda beszámolója szerint – azt is elmondta, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés.
Nem nyertes az egészségügy sem
A helyi önkormányzatok a tavalyinál is kevesebb állami támogatást kapnak jövőre, de a javaslat indoklása arra figyelmeztet: az idei előirányzatot korrigálni kell az önkormányzati közcélú munka helyett egységes, az állam által biztosított közfoglalkoztatás megteremtésének pénzügyi hatásaival, a kormány szerint így valójában az önkormányzatok a tavalyi támogatás 104,5 százalékát kapják.
Nem hull pénzeső 2011-ben az egészségügy területén sem. Valamivel több pénzből gazdálkodhat az Egészségügyi Alap, mint idén, nem egészen 1,6 százalékkal több pénzből. Reálértéken tehát kevesebből. A legnagyobb a növekedés a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt pénzekben, de az infláció szintjétől itt is jócskán elmarad az emelkedés.
