Gazdaság

A patikák negyede veszteséges

A gyógyszertári vállalkozások csaknem 26 százaléka veszteséges, e vállalkozások összes vesztesége meghaladja a 6 milliárd forintot.

A patikusok – főleg a láncon kívüliek – növekvő versennyel, csökkenő árréssel és növekvő költségekkel szembesülnek, ami sokaknál csőd közeli helyzetet idézett elő – olvasható a Gazdaságkutató Intézet Egészségügykutató Intézete (GKI-EKI) tanulmányában.

Mivel az árrés-csökkenés egybeesett a patikaalapítás liberalizációjával, ezért ebben találták meg a bűnbakot, holott a támogatási szintek visszanyesése, a generikus (és egyéb) készítmények árának csökkentése és a gazdasági válság miatt visszaeső lakossági kereslet együttesen nagyobb hatással volt a működésükre.

A gyógyszer-kiskereskedelem jövedelmezősége az utóbbi négy évben jelentősen romlott. Mind az adózás előtti eredmény/saját tőke, mind az adózott eredmény/értékesítés nettó árbevétele, mind az üzemi eredmény/értékesítés nettó árbevétel hányadosa folyamatosan csökkent 2006-tól.

A GKI-EKI kutatói szerint félrevezető a romló jövedelmezőség, a növekvő költségek és a gazdasági helyzet romlása miatt a gyógyszertári tulajdonlást állítani a megoldás középpontjába. Ha az árréstömeg nem változik, akkor a csődök száma, különösen a gyógyszerész-tulajdonolt patikáknál, erőteljesen emelkedni fog, mivel kisebb a tőkepótlási képességük. Ez pedig ronthatja a lakossági gyógyszerellátást.

Ezzel szemben a lánchoz tartozás egy patika számára – feltéve, ha a lánc biztos anyagi háttérrel rendelkezik – számos előnnyel járhat, mert alacsonyabb árakat tudnak elérni a beszerzési oldalon, és ebből több és nagyobb kedvezményt tudnak adni a lakosságnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik