Az intézkedéssel Orbán Viktor a kör négyszögesítését akarja végrehajtani: 3,8 százalékon stabilizálni a költségvetés hiányát, egyúttal csökkenteni a lakosság nagy részének az adóját – írja a baloldali német lap.
A magyar kormányfő eredetileg a deficit növelésével akarta finanszírozni az adócsökkentést, de ez elbukott az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vétóján – emlékeztet az újság, kiemelve, hogy a kabinet sem a bankadó, sem a válságadó előtt nem egyeztetett az érintettekkel.
Mindkét különadó népszerű a magyarok körében, mert a pótlólagos terhek olyan ágazatokat érintenek, amelyeknek cégei túlnyomórészt külföldi befektetők ellenőrzése alatt állnak – írja a lap, amely szerint az még kérdéses, hogy ez meggyőzi-e a hitelezőket a gazdaság új irányvonaláról.
A Berliner Zeitung idézi a Morgan Stanley könyvvizsgáló elemzőit, akik szerint sem a hitelminősítők, sem az Európai Központi Bank nem győzhető meg olyan intézkedésekkel, amelyek időben rövid lejáratúak, végső soron pedig fékezik az érintett gazdasági ágazatok növekedését.
Az érintett vállalatok nyereségének mintegy felét viszi majd el a különadó. Orbán kormányfő hatásos érvvel kontrázza meg a bírálatokat: ha majd a magyar gazdaság ismét évi 4-6 százalékkal növekszik, akkor ezek a cégek is tekintélyes nyereségre számíthatnak. Csakhogy a miniszterelnök optimizmusát jelenleg nem sokan osztják – zárta írását a Berliner Zeitung.
