A kormányzati intézkedéscsomagból több pénz folyik be, mint amennyit az adócsökkentés és a jövő évre 3 százalékra belőtt GDP arányos államháztartási hiánycél tartása igényel – mondta a Figyelőnek Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató- helyettese. Oszkó Péter, korábbi pénzügyminiszter egy, a napokban megrendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a magán- nyugdíjpénztári befizetések 14 hónapra tervezett einstandja körülbelül 1,5 százalékos GDP arányos többletbevételt hoz a büdzsének. Ez a Figyelő becslései szerint durván 350–375 milliárd forint. Vagyis mozgástér lesz bőven. Arról azonban, hogy ezeknek a többletbevételeknek mi lesz a sorsuk, egyelőre csak óvatos feltételezésekkel lehet élni.
Valószínű, hogy lesznek olyan területek, ahol mégsem működik majd a kormányzati fűnyíró, s jövőre reálértelemben is több pénz jut majd rájuk. Más közgazdászok szerint ilyen terep lehet például a MÁV és a Volán bejelentett összevonása, s általánosságban a magyar állam szerepvállalása a tömegközlekedésben. A lap információi szerint a kormány azt is erősen fontolgatja, hogy tőkeemeléssel állami tulajdonba vonja a BKV nagyjából felét. Ha a kormányban ezt komolyan gondolják, s beszállnak a három közlekedési vállalat közvetlen működtetésébe, annak költségei alaphangon is 100 milliárd forint körül mozoghatnak.
PPP: érvek és ellenérvek
A PPP-beruházások beszüntetése és a már futó projektek újratárgyalása kapcsán a Figyelő visszatekint a konstrukció múltjára.
Az állam és a magántőke együttműködésén alapuló PPP-konstrukciót a 2002-es kormányváltás után kezdték el intenzíven alkalmazni, főként az euró-bevezetési feltételek miatt. Ez a forma ugyanis a kockázatok megfelelő megosztása esetén alkalmas arra, hogy a több évtizedre szóló állami kötelezettségvállalás ne számítson bele az államadósságba, a beruházás magánfinanszírozása pedig rövidtávon tehermentesíti a költségvetést.
Az autópályák közül az M5-ös üzemeltetését ennek megfelelően alakították át, az M6-ost pedig eleve így építették: az állam a szerződések 20–30 éves időtartama alatt rendelkezésre állási díjat fizet a beruházó-működtetőknek. A kormányváltás után az M6-os középső, Dunaújváros és Szekszárd közötti részén a nagy esőzések miatt beszakadt a pálya, ez adta meg a jelet az összes PPP-szerződés átvilágítására. Ennek eredményéről egyelőre nem közölt semmit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Figyelő megkeresett számos magáncéget, amely nagy volumenű, futó PPP-projektben vesz részt, de a válaszolók szintén csak a médiából értesültek az újratárgyalási szándékról.
A projektek gazdaságossági megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a díjban általában nemcsak a beruházás, hanem az üzemeltetés költsége is megjelenik. Az is kérdéses, hogy a magántőke nélkül mikor és milyen számban épültek, illetve újultak volna meg kollégiumok, egyetemi előadók, könyvtárak. A miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt mondta, PPP nélkül is lesz elég forrás a beruházásokra. Érdekes ugyanakkor, hogy az Európai Unió a 2013-tól kezdődő hétéves költségvetési ciklusban az eddiginél erőteljesebben kíván építeni erre a finanszírozási formára.
(A Figyelő legfrissebb csütörtökön utcára kerülő számából megtudhatja, miként reagálnak a hipermarketek, a távközlési és az energetikai cégek a hirtelen jött különadóra, és milyen perspektívákat látnak saját szektorukban. Fény derül néhány áremelési stratégiára is, valamint elolvashatja, mekkora mozgástere marad a kormánynak a nyugdíjrendszerben.)
