A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és befektetési tanácsadó cég hétfői értékelése szerint az önkormányzati választások végeztével a piac „most már reméli”, hogy a Fidesz „végre” részletezi a közfinanszírozás rendbetételére kidolgozott terveit. Jóllehet Magyarország „messze jár attól, hogy új Görögországgá váljék”, térségi összehasonlításban magas közadósság-rátája és közelmúltbeli „költségvetési lazaságai” miatt azonban az ország „továbbra is kötéltáncot jár” költségvetési szempontból – fogalmaztak a Capital Economics londoni elemzői.
A ház közölte, hogy három okból is kétli a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatti jövő évi államháztartási hiánycél teljesíthetőségét. Az egyik ok a tavalyi hiányadat minap bejelentett felfelé módosítása, amely megnehezítette a további hiánycélok elérését. A második ok az, hogy a 3 százalék alatti jövő évi hiányra tett ígéret betarthatósága – a Capital Economic elemzőinek megítélése szerint – „számos derűlátó teljesítmény-célkitűzés” megvalósulásának függvénye.
Ezek közé tartozik az idei 3,8 százalékos hiánycél tartása, ami a cég elemzői szerint – éppen a tavalyi deficitadat módosítása nyomán – „valószínűtlennek tűnik”, valamint a 2,5 százalék körüli jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozás, amellyel szemben a Capital Economics londoni szakértői csak 1,5 százalékos magyar GDP-emelkedést várnak 2011-ben.
Mindemellett a kormány költségvetési terveinek teljesítése valószínűleg továbbra is erőteljesen a bevételnövelő intézkedésektől függ majd – köztük „az ellentmondásos és populista bankadótól” -, semmint konkrétabb kiadáscsökkentési lépésektől – vélekedtek hétfői értékelésükben a Capital Economics elemzői.
A ház becslése szerint a jelenlegi helyzet alapján 350 milliárd forintnyi – a GDP-érték 1,25 százalékának megfelelő – további költségvetési szigorításra lenne szükség a kormányzati hiányígéretek teljesítéséhez. A cég összességében azzal számol, hogy az államháztartási konszolidáció lassabb lesz a tervezettnél, és a GDP-arányos hiány még jövőre is 4 százalék körül marad. Ha ez az előrejelzés helytállónak bizonyul, a forintra „kemény menetek várnak” a következő években – jósolták a Capital Economics elemzői.
A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege hétfői helyzetértékelésében szintén úgy vélekedett, hogy a tavalyi költségvetési hiány felfelé módosításával az idei év költségvetési kiindulópontja is rosszabb lett a korábban gondoltnál. A kormány ugyan ragaszkodik ahhoz, hogy nincs szükség további megszorításra, látni kell azonban a szeptemberi és az októberi költségvetési számokat annak megítéléséhez, hogy ez az álláspont összeegyeztethető-e az idei 3,8 százalékos, és a jövőre kitűzött 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycéllal – írták a Morgan Stanley elemzői. A ház szerint a tervezett egységes adókulcs az egyik olyan kérdés, amelyben a piac „valamelyes tisztánlátást” szeretne, miután „egymásnak ellentmondó üzenetek” érkeztek a kormány részéről azzal kapcsolatban, hogy ezt az adófajtát milyen ütemben kívánják bevezetni.
Korábban „úgy tűnt”, hogy az új adórendszert fokozatosan léptetnék életbe, elkerülendő a jelentősebb sokkokat a bevételi oldalon, Orbán Viktor miniszterelnök azonban nemrégiben jelezte, hogy szeretné 2011-től azonnali hatállyal bevezetni a 16 százalékos egységes adókulcsot – áll a Morgan Stanley hétfői elemzésében. A cég londoni szakértői szerint mindent egybevetve „szinte bizonyos”, hogy az új adórendszer életképességéhez további kiadáscsökkentések – vagy pedig a bankadó mintájára más területeken is hasonló, egyszeri különilletékek – válnak szükségessé.
A Morgan Stanley ugyanakkor közölte, hogy nem ért egyet azokkal a piaci szereplőkkel, akik szerint a kormány a helyhatósági választások után új hitelprogramról kívánna megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal. A cég szerint „ez nem illene bele egy olyan kormány karakterébe, amely kifejezett célként határozta meg a nemzetközi szervezetektől független gazdaságpolitika folytatását”.
A ház szerint „nem kétséges”, hogy az IMF továbbra is kész és képes segíteni Magyarországnak, akár az új elővigyázatossági hitelkeret hozzáférhetővé tételével, akár a jelenlegi egyezmény meghosszabbításával. A Fidesz-kormány azonban valószínűleg csak akkor keresné meg ismét a valutaalapot, ha „a finanszírozási piacok súlyos stresszhelyzetbe kerülnének, de előbb nem”.
