Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a nyugdíjpénztári rendszerből adódó kiadási többlet meghatározott részét öt éven át lehet leírni, ha az adott ország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, és/vagy az államadósság nagyobb a GDP 60 százalékánál.
Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, amelyet az EU kormányai és az Európai Parlament is tanulmányozni fog, négyszázalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tesz lehetővé Lengyelországnak anélkül, hogy elindítaná a túlzott deficiteljárást. Normális esetben egy ilyen intézkedésre akkor kerül sor, ha egy ország államháztartási hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát.
Rostowski szerint a bizottsági javaslat (a három százalékon felül) legfeljebb még 1 százaléknyi GDP-arányos államháztartási hiányt engedne meg, holott Lengyelországban a nyugdíjreform költsége most a GDP 2,4 százalékával ér fel – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Lengyel-magyar indítványra kilenc EU-ország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását.
Nyolc új EU-tagállam – köztük Magyarország és Lengyelország -, továbbá Svédország azt szeretné, hogy a nyugdíjreform miatt jelentkező költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná.
