Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF májusban 110 milliárd eurós segélycsomaggal mentette meg Görögországot a csődtől. Görögországnak ezért cserébe az idei GDP-arányos államháztartási hiányát 8,1 százalékra kell leszorítania a tavalyi 13,6 százalékról, majd két év alatt 3 százalék körüli szintre.
A The Wall Street Journal Europe által név nélkül idézett IMF-forrás szerint a már jóváhagyott hitelkeret nem akadálya annak, hogy szükség esetén, három év múlva további megállapodást kössön Görögország a valutaalappal.
A The Wall Street Journal Europe a kijelentéssel kapcsolatban hangsúlyozta, most először látott napvilágot egyértelmű jelzés azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi hitelnyújtók nem engedik meg Görögország csődjét, ha Athén nem tudná helyreállítani a hitelpiac bizalmát.
A lap egyidejűleg olyan szakértői véleményeket is idézett, amelyek szerint Görögország már jövőre “normális hitelvevőként” térhet vissza a nemzetközi hitelpiacokra.
Az elmúlt napokban azonban más elemzők azt mondták, távolról sincsenek meggyőződve arról, hogy Görögország a csaknem 300 milliárd eurós állami kötvényadósság-állomány törlesztésének kényszerű leállítása nélkül rendbe tudná tenni pénzügyeit.
E borúlátó véleményekre Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter csütörtökön azzal reagált, hogy országa nem áll le az adósságtörlesztéssel. Annak ugyanis sokkal szélesebb kiterjedésű következményei lennének, “megtörné” az euróövezet egységét.