A bankok 2010. október 1-jétől kezdődően a 2, 3, 4 és 5 százalékos tartalékráták közül választhatnak. Az MNB döntésének célja, hogy hatékonyabban támogassa a bankok likviditáskezelését és a bankközi forintpiac stabilitását.
A változás beleillik abba a sorba, amelyet a jegybank eddig is követett a bankrendszer likviditásának erősítése érdekében (ilyen volt a jegybanki hitellehetőségek kibővítése, devizacsere-ügyletek bevezetése, elfogadható fedezetek bővítése stb.) – áll az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.
A jegybank a kötelező tartalékrátát 2008 novemberében csökkentette 2 százalékra, azt megelőzően 5 százalék volt a mértéke. Az MNB 2004-től kezdve piaci kamatot (jegybanki alapkamatot) fizet a bankok kötelező tartalékára, ezért a tartalékráta nagysága sem a monetáris politika irányultságát, sem a hazai bankok hitelezési tevékenységét nem befolyásolja – jegyzi meg az MNB.
A jegybanki közlemény szerint a likviditástöbblettel rendelkező hazai hitelintézetek saját döntésük alapján, korlátlanul helyezhetnek el összegeket kéthetes MNB-kötvényben, ez azonban hitelezési aktivitásukkal nem hozható összefüggésbe.
A kötelező tartalék emelkedése, illetve csökkenése következtében jelentkező likviditásigényt, illetve likviditástöbbletet tehát a hazai hitelintézetek kezelni tudják kéthetes MNB-kötvény-állományuk csökkentésével illetve növelésével. Eközben kamatveszteség sem éri a hitelintézeteket, mivel az MNB a jegybanki alapkamatot fizeti mind a bankok kötelező tartalékára, mind a kéthetes MNB-kötvényben elhelyezett likviditásra.
