A KSH adatai szerint az első félévében a szállított áruk tömege 130 millió tonna volt. , a 6,8 százalékos csökkenés egyfelől a vasúti szállítás 6, a csővezetékes szállítás 10,2, és a belvízi szállítás 26,1 százalékos növekedésének, másfelől a közúti szállítás 12,4 százalékos csökkenésének az eredője. Az árutömeg 70 százalékát közúton, 17 százalékát vasúton szállították.
Összességében a nemzetközi áruszállítás volumene 13,8, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 9,2 százalékkal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene 14,7 százalékkal, teljesítménye 6,2 százalékkal csökkent.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 25 milliárd árutonna-kilométer – 4,8 százalékos emelkedése a vasúti, a csővezetékes és a belvízi szállítás teljesítményének 19,7, 11,8, illetve 31,7 százalékos növekedéséből, valamint a közúti szállítás teljesítményének 0,7 százalékos csökkenéséből adódott. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 67, a vasúti 17, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett.
A közúti áruszállítás 12,4 százalékos volumencsökkenése a belföldi szállítás 15,3 százalékos visszaesésének a következménye. Nemzetközi viszonylatban 7,5 százalékkal nagyobb árutömeget szállítottak az első félévben, mint 2009 azonos időszakában. A nemzetközi közúti áruszállítás ugyanakkor mindössze áruk tömegének 15 százalékát teszi ki. A közúti szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye a 7 százalékos belföldi visszaesés és a 2,5 százalékos nemzetközti fuvarnövekedés eredőjeként 0,7 százalékkal csökkent miután a nemzetközi szállítások adták az összes teljesítmény több mint kétharmadát (68,1 százalékot).
A vasúti áruszállítás volumene 6 százalékkal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye jelentősen, 19,7 százalékkal nőtt a múlt év első feléhez képest. A belföldön szállított árumennyiség – a második negyedév 21,9 százalékos visszaesésének következtében – 14,3 százalékkal csökkent az első félévben, míg nemzetközi viszonylatban ugyanezen negyedévben mért 23,6 százalékos kiemelkedő növekedésnek köszönhetően 14,6 százalékkal nőtt. Árutonna-kilométerben a vasúti szállítás teljesítménye a nemzetközi forgalomban 23,1, belföldi viszonylatban viszont csak 1,5 százalékkal nőtt.
A belvízi áruforgalom volumene 26,1 százalékkal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 31,7 százalékkal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet.
A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt az év első felében, csaknem 30 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében a tavalyihoz hasonló nagyságrendet ért el. A helyközi személyszállításban az első két negyedévben 340,4 millió utast szállítottak.
Kevesebbet utaztunk
A belföldi távolsági személyszállításban – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya majdnem 80 százalékos volt a félév során. A nemzetközi szállításban 55 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az autóbusz 22, a vasút pedig 23 százalékos hányadot képvisel.
A helyi személyszállítás utasszáma és az utaskilométerben mért teljesítménye is 7 százalékkal csökkent az előző évihez képest.
Budapest-Ferihegy repülőtér 64 országgal lebonyolított utasforgalma 3,6 millió fő volt, annyi, mint egy évvel azelőtt. Az izlandi vulkánkitörés miatti áprilisi visszaesést a május-júniusi emelkedés nem tudta kompenzálni. Ezt az utasforgalmat összesen 49 300, az előző évinél 7 százalékkal kevesebb járattal realizálta. Ötszázezer fő feletti légi forgalmat Németország, négyszázezret meghaladót az Egyesült Királyság, több mint kétszázezret Olaszország és Franciaország viszonylatában regisztráltak. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a Swiss és a British Airways.
A személyautók száma is csökkent
2010. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3 millió személygépkocsi. 2010 első féléve során a Magyarországon forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent, az autóbuszok, a motorkerékpárok, a tehergépkocsik, és a vontatók számának emelkedése következtében azonban a gépjárműállomány valamelyest – 0,3 százalékkal – emelkedett. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11, az autóbuszoké 13 év.
Az első két negyedévben az először forgalomba helyezett személygépkocsik száma 30 ezer volt, 36 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban.
