A Budapesten bemutatott tanulmány szerint az elektronikai gyártóipar jelentős hatást gyakorol a szállítmányozástól a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül az orvosi ellátásig egy sor szektorra. Az ágazat úgynevezett multiplikátor hatással bír, hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez így messze meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott 5,34 százalékot, óvatos becslések szerint is eléri a 15 százalékot.
A magyar elektronikai gyártóipar a nemzetközi mezőnyben is előkelő helyet foglal el, a közép-kelet-európai régióban éllovas, az Európai Unióban pedig egy súlycsoportban van a legnagyobb tagországgal, Németországgal – mondták el a tanulmány szerzői, akik szerint a termelés és a gyártás globális központja Ázsia után a jövőben Európa lehet.
Az elektronikai gyártóipar így a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazat Magyarországon, a lehetőségek kiaknázása érdekében viszont van még mit tenni, egyebek között az oktatás és a munkaügyi szabályozás területén. Szükséges például gyors és hatékony programokkal előmozdítani az idegennyelv-tudást – javasolja Az elektronikai gyártóipar mint a magyar versenyképesség pillére című állásfoglalásában az AmCham.
Az ágazat működési feltételeinek javításával több tízezer munkahelyet lehetne létrehozni rövid idő alatt, olyan állásokat lehetne teremteni, amelyek betöltői nem alacsony képzettséget igénylő, betanított munkát végeznek, hanem nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő – mondta Ábrahám László, az AmCham Elektronikai Gyártók Bizottságának elnöke.
A szakember kiemelte: az oktatásban az idegennyelv-tudás fejlesztése mellett a reál tárgyak – matematika, fizika, kémia – területén és a műszaki képzésben is előre kell lépni, és ebben a vállalati szféra is közreműködik.
Az AmCham adatai szerint az elektronikai gyártóipar jelenleg 92 ezer embert foglalkoztat közvetlenül. Az ágazatban működő 170 vállalat a magyarországi ipari kibocsátás több mint 24 százalékát hozza létre, az exportból pedig 2009-ben és 2010 elején 33 százalékkal részesedett.
