Gazdaság

Simor: „Rosszul élünk – mondjuk nem én”

A gazdasági elit illusztris tagjai adnak leckét a válságból egy új könyvben. Többségük szíve a kisebb állam felé húz, bár az újraelosztás semmilyen összefüggésben nem áll a versenyképességgel.

Sem a politika, sem a lakosság nem akarta meghallani a közgazdászok figyelmeztetését, hogy nem lehet többet elosztani, mint amit megtermeltünk – mondta a válság okai kapcsán az Álomcsőd című interjúkötet bemutatóján Simor András jegybankelnök (aki maga is a kötet egyik interjúalanya).

Simor András ezen nem is csodálkozott, hiszen „annyira rosszul élünk – mondjuk nem én, ahogy szokták mondani” – mondta, némi derültséget keltve a teremben.

A Simor gondolatvilágával rokon, túl sokat fogyasztottunk, és túlzott volt az állami újraelosztás jellegű vélemények a kötet több interjújában is föl-fölbukkannak, ami aligha véletlen, hiszen a szerzők a gazdasági elit tagjait kérdezték. Mint Pogátsa Zoltán közgazdász a kötet záró tanulmányában írja: „az adósságválságból levont következtetések a magyar gazdasági elitet az adócsökkentés gondolatáig vezették”. Pogátsa azonban a közgazdasági irodalomra és a lisszaboni program értékelésére hivatkozva arra figyelmeztet: az újraelosztás semmilyen összefüggésben nem áll a versenyképességgel.

Mégis fontos, mit mond a gazdasági elit, hiszen „súrlódásmentesen működik a forgóajtó a gazdasági, a politikai és a közigazgatási pozíciók között” – írja Pogátsa. Így egy gazdasági szereplő magánvéleménye közpolitikai vonatkoztatási ponttá válhat. Másrészt azért is fontos, mert ezen elit tagjai a politikai döntéseket befolyásoló lobbiérdekeket testesítenek meg, bár a politikával összefonódásukat a hazai közbeszéd csak alig tárja föl – teszi hozzá később. Pogátsa arra is figyelmeztet Galbraithot, a híres amerikai közgazdászt idézve, hogy a hétköznapi emberek – helyesen vagy tévesen – rendkívüli intelligenciát tulajdonítanak azoknak, akik hatalmas pénzösszegeket kezelnek. Így azután a gazdasági elit tagjai véleményvezérek is.

A jóléti állam leépítésének gondolatát talán Demján Sándor képviseli a kötetben a legkeményebben, a tőle megszokott brutális nyíltsággal – a római birodalom metaforája természetesen most sem hiányzik. Az ingyen kenyér a szociális vívmányok, az ingyen cirkusz a televíziós sportműsorok – íme az európai társadalom romlottsága.

Összeköti a sokszínű véleményeket azon mozzanat is, hogy mindazok a megszólalók, akik valóban döntéshozói helyzetben voltak, nem érzik magukat különösképpen hibásnak a kialakult helyzetért. A gazdasági elit tagjait is tehát nagyjából olyan anyagból gyúrták, mint az átlagembert – ami megnyugtató minden demokratikus érzelmű polgárnak.

álomcsőd

Az interjúkötet szerzői: Martin József Péter, a Figyelő volt főszerkesztője és Várkonyi Iván, a Népszabadság volt rovatvezetője.

Az interjúalanyok: Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András és Surányi György.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik