A hétvégén eluralkodó IMF-pánikot követően a piacon és a politikában is kezdenek csillapodni a kedélyek. A magyar deviza megsínylette a tárgyalások megszakításának híreit, ám a közelmúltban több hasonló cipőben járó szomszédunkat is faképnél hagyta a Nemzetközi Valutaalap, igaz eltérő okokból.
Vigyázó szemetek Athénra…
Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója az fn.hu-nak elmondta, jelentős különbségek mutatkoznak az ukrán-román és a magyar helyzet között. Míg Ukrajna szinte egyáltalán nem, Románia pedig eddig csak részben teljesítette az IMF által kijelölt hiánycélt és az ezt szolgáló stabilizációs programokat, addig Magyarország 2010 tavaszára sikeres kiigazítást vitt véghez.
A magyar gazdaságnak a szakértő szerint nem is lenne szüksége most újabb hitelre, hiszen le sem hívta a teljes hitelkeretet, másrészt még a lehívott összeg jó részét sem költötte el. Az IMF-el való együttműködés és kiegyensúlyozott viszony azonban nagyon fontos a nemzetközi piacok bizalmának megőrzése miatt. Véleménye szerint a valutaalap még nagyobb, 5 százalék körüli költségvetési hiányba is belement volna, ha cserébe kidolgozott strukturális reformterveket kap.
Az IMF látni akarja, hogy kölcsönét a magyar kormány nem Görögországhoz hasonlóan, rövidtávú túlélésre használja, hanem vállalja a szükséges strukturális reformok végrehajtását az egészségügyben, az önkormányzatok terén, az adó- és a nyugdíjrendszerben, valamint a közigazgatásban.
Dupláját veszíthetjük annak, amit most követelünk
Októberben létrejöhet az újabb megállapodás, azonban minden perc drága – véli Inotai, aki szerint a magyar kormány és a valutaalap legutóbbi tárgyalásán mutatkozó keménykedés akár három elvesztegetett hónapba kerülhet, nem is beszélve a forint erőteljes gyengüléséről, amely még akkor is igen nagy ár lehet, ha egyébként a kemény fellépés egy-két kérdésben eredményes lesz. Erre azonban Inotai András szerint semmi garancia nincsen.
Pedig ahogyan a szakértő fogalmazott, minél később lépünk, annál nagyobbra nőnek az országra és az emberekre nehezedő terhek. A szakértő szerint a mostani szimbolikus politizálás felelőtlenség, sőt kalandorság, a nemzetközi pénzpiacok pedig pár hónapon belül megmutatják, hol a helyünk.
Románia, a tehetetlen adós
Románia 2009 elején folyamodott a Nemzetközi Valutaalaphoz a válságkezelés, valamint a stabilizációs program biztosításához szükséges hitelkeret ügyében. A tárgyalások még tavasszal elkezdődtek, és az ország hozzájutott a pénz egy részéhez, azonban őszre a román nagykoalíció összeomlott, így a hitelkeret harmadik, másfél millió eurós részét már nem utalták át.
A szociáldemokraták belügyminiszterük leváltását követően döntöttek úgy, hogy elhagyják a koalíciót. A koalíciós szakítás után átmeneti kormány került hatalomra, ám az IMF az új kormány gyenge legitimitására és kis mozgásterére hivatkozva megszakította a további tárgyalásokat.
Az év végére rendeződött a helyzet, újjáalakult a koalíció, a korábbi kormánypárt most már az RMDSZ-szel kiegészülve kezdhetett neki újra a tárgyalásoknak és a 2009 márciusában kötött hitelmegállapodás felülvizsgálatának. 2010 elején, alig 3 hónappal a tárgyalások megszakadását követően újra egy asztalhoz ültek a felek. A megbeszélések sikeresen végződtek, Románia hozzájuthatott az aktuális hitelrészletekhez.
A hitel egy részét az IMF felhatalmazása alapján nyugdíjak és a közszféra finanszírozására költhette a román kormány.
2010 júniusában azonban újabb akadály merült fel, amikor a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány és a parlament által már részben elfogadott megszorító intézkedéscsomagot, amelynek alapjait az IMF és a román fél tárgyalásai jelentették. Az alkotmánybírák a csomagban szereplő 15 százalékos nyugdíjcsökkentést találták alkotmánnyal ütköző intézkedésnek.
Az IMF delegációjának vezetője, Jeffrey Franks már másnap bejelentette, hogy ameddig a román kormány nem talál megoldást a kieső bevétel pótlására, addig befagyasztják a 850 millió eurós hitelkeretet. A kabinet ekkor az egyébként mindenképpen elkerülni kívánt adóemelés mellett volt kénytelen dönteni. Öt százalékponttal, 19-ről 24 százalékosra emelték az általános forgalmi adó kulcsát. Az intézkedésen felül a közszféra béreinek 25 százalékos csökkentése is része volt a csomagnak.
Ukrajna, a kelletlen adós
Ukrajnában nem a kormány erőtlensége volt a folyósítás felfüggesztésének oka, hanem a kormányzati ellenállás a megszorító csomag bevezetésével szemben. Európában Izland után talán Ukrajna gazdaságát rendítette meg leginkább a 2008-ban beköszöntő világgazdasági válság. Az ország 2008 őszén 16,5 milliárd dolláros hitelkeret biztosításáról állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. Egy évvel később azonban felfüggesztették a hitelfolyósítást mivel az ukránok nem voltak hajlandóak a megállapodás szerinti takarékossági intézkedések bevezetésére. Éppen ellenkezőleg, döntöttek a bérek és a nyugdíjak emeléséről.
Az ukrán gazdaság az IMF pénz nélkül még nehezebb helyzetbe került és újabb, 14,9 milliárd dolláros hitelről állapodott meg a Valutaalappal. Ezúttal az IMF feltételei között az 5,3 százalékos költségvetési deficit 3,5 százalékosra csökkentése szerepelt. Az ukrán állam nyugdíjcsökkentéssel, a nyugdíjkorhatár emelésével, valamint a közüzemi díjak emelésével törekszik a hiánycél betartására. A gáz ára augusztus 1-től 50 százalékkal fog nőni. Az ukrán gazdaság 2009-ben 15 százalékkal esett vissza, 2010-ben 5 százalékos emelkedést várnak a gazdasági elemzők.
