Jelentős, többségükben egyszerűsítést jelentő adóváltoztatásokról terjeszt elő pénteken törvénymódosító javaslatokat a kormány. Matolcsy György szerdai bejelentése szerint most Orbán Viktor 29 pontjából 16-ot öntenek jogi formába, így 10 százalékos lesz a második félévben a társasági adó a cégek többségének, megszűnik tíz kisadó, 50 literig mindenki főzhet otthon jövedékiadó-mentesen pálinkát, kiterjesztik a Széchenyi-kártyát, és a 60 napon túli végkielégítéseket 98 százalékos, rendkívüli szja-val sújtják a közszférában.
Az adóváltoztatások a kormány szándékai szerint csütörtöktől hatályosak, annak ellenére, hogy a módosított jogszabály megtekintése még péntek délelőtt is kevesek kiváltsága volt. Az Országgyűlés jövő heti ülésének tervezett napirendjéből kiderül: un. salátatörvényről voksolnak majd a képviselők, vagyis az összes adóváltozást egyetlen jogszabály tartalmazza, amely „A pénzügyi és gazdasági törvénycsomag” nevet viseli. A tervezet szerint a javaslat általános vitáját kedden, részletes vitáját szerdán tartják a képviselők, tehát a már hatályos jogszabályokról a jövő héten sem szavaznak.
Általában alkotmányellenes, de semmiképpen nem szerencsés a visszamenőleges hatályú törvényalkotás – mondta az fn.hu-nak Lövétei István. Az adótörvények esetében a kormány dolgát külön nehezíti, hogy felkészülési időt kell adni a gazdaság szereplőinek az új törvény betartására, amire itt és most nyilván nincs mód – tette hozzá az alkotmányjogász.
A néhány napos késés akkor elnézhető, ha az új jogszabályok kedvezőbbek az adózók számára, és senkinek sem okoznak lényeges tehernövekedést, vagy teljesíthetetlen feladatözönt – mondta lapunknak Lövétei, aki szerint a konkrét helyzetben mérlegre kell tenni a törvényjavaslat által okozott hátrányokat és előnyöket.
Az adóváltozások időzítésében nagy szerep jut Sólyom László távozó államfőnek – derült ki az alkotmányjogász szavaiból. Amennyiben a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvénycsomagot nem írja alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi, akkor annak halasztó hatálya van, vagyis a változtatások addig nem lépnek életbe, amíg a taláros testület nem dönt sorsukról. A testület napirendjét nehéz befolyásolni, ők nem adózási évben gondolkodnak.
Amennyiben az államfő szignálja a törvényjavaslatot, és azt ki is hirdetik, akkor az hatályba is lép, függetlenül attól, hogy valamelyik elemével kapcsolatban az Ab-hez fordulnak-e.
Lapunk szerint a 60 napon túli végkielégítéseket 98 százalékos, rendkívüli szja-val sújtó rész előbb-utóbb az Ab asztalán végzi.
