Az új GDP-előrejelzés nemcsak a márciusban adottnál, illetve az akkor jelzett 0,5-1,0 százalékos sávnál magasabb, de nagyobb valamennyi ismert magyar előrejelzésnél – mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója az új prognózist egyrészt az ipari termelés jobb kilátásaival (a korábbi 4,0 százalék helyett 6,0 százalékos növekedés várható idén), másrészt az export gyors felfutásával (a márciusi 6,5 százalék helyett 10 százalék, miközben az import nem 6,0 százalékkal, hanem 9,0 százalékkal nő) magyarázta.
A 1,5 százalékos GDP növekedési előrejelzésben még akkora tartalék van, hogy abban az esetben is valóra válhat, ha a KSH utólag leszállítaná az első negyedévre vonatkozó, negyedéves alapon 0,9 százalékos növekedési adatát – fogalmazott Palócz Éva. Az előrejelzés szerint jövőre a magyar gazdaság 3,0 százalékkal nő. Az infláció a korábban várt 4,2 százalék helyett 5,0 százalék lesz 2010-ben, jövőre pedig 3,4 százalékra süllyed.
A Kopint-Tárki a GDP 4,2 százalékára csökkentette a korábbi 4,5 százalékról az államháztartási hiányra vonatkozó idei eredményszemléletű (ESA) előrejelzését. Az államháztartási folyamatok visszatekintő elemzése azt mutatja, hogy júniusban általában 200 milliárd forintot meghaladó hiány alakul ki, ezért ebben az évben a június végére a deficit eléri az éves, 870 milliárd forintos egész évre tervezett hiányt – mondta a vezérigazgató. Ugyanakkor a társasági adóbevételek nagyobb része, közel 300 milliárd forint a második félévben folyik be a költségvetésbe, és az áfa-bevételek is nagyobbak mint az első félévben – tette hozzá Palócz Éva.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az eredetileg tervezett költségvetésnél még 0,9 százalékos GDP visszaeséssel számolt a Bajnai-kormány, a nominális GDP-adat 26 300 milliárd forint volt, ráadásul 4,0 százalék körüli inflációval és 2,9 százalékos GDP deflátorral számolt. (A GDP deflátor a nominális és a reálértéken számolt GDP hányadosa, leegyszerűsítve a GDP valamennyi elemére számolt árindex, amennyiben a hétköznapi értelemben vett fogyasztói árindexen – infláción – kívül a szolgáltatások és ezen belül a nem vásárolt közösségi szolgáltatások értékváltozását is magába foglalja.)
