Az Európai Unió vezetői elutasították azt a felvetést, hogy az euróövezetben hozzanak létre egy nemzetek fölötti gazdasági kormányt. El kell kerülni, hogy törés következzék be a 16 országos euróövezet és a 27 tagú Európai Unió egésze között: „nincs szükség új intézményekre, arról van szó, hogy jobban együtt kell dolgozni” – fogalmazott a tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója után Herman Van Rompuy EU-elnök. Előzőleg hasonló álláspontra helyezkedett José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke és több tagország kormányfője is.
Az unióban a nemzetközi gazdasági válság tapasztalatai nyomán hosszabb ideje gondolkodnak a szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést jelentő gazdasági kormányzásról, de az az ötlet, hogy ez jelenjen meg új intézményként, a jelek szerint nem talált elegendő támogatóra. Ami Spanyolországot illeti – amelyről az utóbbi napokban pletykák röppentek fel, hogy jelentős hitelfelvételre készül -, José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő alaptalannak minősítette a pénzügyi nehézségekre utaló híreszteléseket. Spanyolországgal „nincs semmi probléma”, és ez a huszonhét tagállam és az uniós intézmények közös helyzetelemzésének egyhangú megállapítása – fogalmazott Nicolas Sarkozy francia elnök.
Kevesebb lesz a szegény
A tagországok állam- és kormányfői elfogadták az EU 2020 néven ismert átfogó program valamennyi fő célkitűzését, köztük azt a korábban nézeteltérést okozót is, hogy a szegények számát az időszak végére 20 millió fővel csökkenteni kell. További – már korábban jóváhagyott – cél, hogy az unió 2020-ra a 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási szintet érjen el. Más célkitűzések szerint kutatásra a bruttó nemzeti termék 3 százalékát kell fordítani, a következő évtized végére megpróbálják 40 százalékra emelni a felsőfokú képzésben részesülők arányát, továbbá elérni, hogy az oktatási rendszerből 10 százaléknál többen ne essenek ki, a szén-dioxid kibocsátását pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig.
Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a tagországoknak szeptemberig be kell nyújtaniuk egy nemzeti programot is, amelyben nemzeti szintre ültetik át a célkitűzéseket. Magyarország esetében ez nagyrészt egybeesik a kormányprogrammal és a 29 pontos első akciótervvel, ezért nem okoz politikai nehézséget – tette hozzá. A vezetők egyetértésre jutottak abban is, hogy még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést folytatnak, és szigorítják az államháztartási fegyelmet is, beleértve akár új büntetőintézkedések alkalmazását.
Szigor a költségvetésben
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az uniós vezetők mind szankciókat, mind megelőző intézkedéseket alkalmazni kívánnak a stabilitási paktumot megsértő, rossz gazdaságpolitikával szemben. A szankciók pontos mibenlétéről ugyanakkor nem született döntés. Orbán Viktor elmondta, hogy bonyolult szankciórendszer lesz, mert az országok három kategóriába tartoznak ebből a szempontból: külön csoportot alkotnak az euróövezethez tartozók, az eurócsatlakozás alól tartós felmentést élvezők, illetve a csatlakozni kívánó, de a feltételeket egyelőre még nem teljesítők.
Elvetették azokat a koncepciókat, hogy az állami szektor és a magánszektor eladósodottságát összefüggéseiben szemléljék, és az utóbbit nem építették be az ellenőrzésre szoruló elemek közé. Abban viszont egyetértés volt, hogy a nemzeti eladósodást kiemelt szempontként kezelik. A magyar miniszterelnök megerősítette azt is, hogy a jövő évtől a tagországok „az adott év és a következő két-három perspektíváit is bemutató módon” benyújtják költségvetéseiket, lehetőséget adva az Európai Bizottságnak, hogy jelezze, ha az adott gazdaságpolitika nem felel meg a megállapított közös gazdasági kereteknek, és kiigazító lépéseket javasoljon.
Bankadó
A most született döntések szerint ki fognak dolgozni egyfajta eredménytáblát is, amely a versenyképesség alakulását hivatott jelezni a tagországokban. Megállapodtak abban is, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságok terheinek viseléséből, ezért a tagállamok adót vetnek ki a pénzintézetekre. Egy másik illeték pedig azt lesz hivatott biztosítani, hogy a bankrendszeren belüli kockázatokat később kezelni lehessen. Ez néhány hónappal ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna az EU-ban – fejtette ki Orbán Viktor. Az unió javasolja azt is, hogy a legfejlettebb és vezető feltörekvő országok húszas csoportja (G20) vitassa meg a pénzügyi tranzakciókra kivetendő illeték bevezetésének lehetőségét.
A magyar miniszterelnök jelezte, hogy ebben a kérdésben még nincs magyar álláspont, de a Brüsszelben most megvitatott szövegben szereplő, viszonylag általános megfogalmazást elfogadhatónak tartotta. Egyetértés volt abban is, hogy a tagországok hozzák nyilvánosságra a bankjaik fizető- és ellenálló-képességének vizsgálatára végzett felméréseket, az úgynevezett stressz-teszteket. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke elmondta, hogy erre legkésőbb a jövő hónap második felében sor kerül minden tagországban.
Izland csatlakozik
Megerősítették, hogy a jövő év elejére működésbe kell hozni azokat az intézményeket, amelyek felállításáról már korábban döntöttek, köztük a rendszerkockázati testületet és a három uniós felügyelő hatóságot. Ugyancsak megállapodtak abban, hogy nyár végéig korlátokat bevezető szakmai megállapodást kell tető alá hozni az alternatív befektetői alapok (hedge fund) kezelőire vonatkozóan.
A további témák között az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. Korábbi közlések szerint a csatlakozási tárgyalások egy-két esztendő alatt lebonyolíthatók, mert Izland törvényeinek az uniós joganyaghoz illesztése már most jelentős mértékűnek tekinthető. Legkorábban 2012-ben kerülhet sor az ország csatlakozására.
