Magyarország romló kockázati megítélésére és az inflációs kockázatokra hivatkozva a Monetáris Tanács hétfőn szinten tartotta az alapkamatot, jóllehet Matolcsy György gazdasági miniszter korábban kijelentette: 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak. A Monetáris Tanács azonban a kamatot sem csökkentette, sem a tagjai nem mondtak le – így az új gazdasági miniszter egyik kívánságát sem teljesítették.
Amit persze nehezen kérhet számon rajtuk a miniszter, hiszen független szervezetről van szó.
A gazdasági miniszter által megjelölt kamatcél maximum kívánságot jelezhet, az MNB elnökének személyével való fenntartásainak a kormány az alkotmány módosítása nélkül nem szerezhet érvényt – vélte az fn.hu kérdése Sárdi Bence londoni elemző.
Beláthatatlan következmények
Ha a kormány mégis arra szánna magát, hogy a kétharmados többségüket kihasználva jogi manőverekbe kezdenek céljaik eléréséhez, úgy annak beláthatatlan következményei lehetnek – tette hozzá az elemző.
Sárdi szerint a kormány MNB-vel való kapcsolata kooperatív jellegű lehet csak, a monetáris politika befolyásolására illetve a jegybankelnök eltávolítására vagy rendszabályozására közvetlen eszközei nincsenek.
Az elemző szerint a jegybank-kormány viszony, és az új kormány elképzelései nincs jelenleg a befektetők érdeklődésének homlokterében. „Magyarország befektetői megítélését jelenleg sokkal inkább a fejlett országok növekvő adósságállománya miatti aggodalmak határozzák meg, mely a görög válság nyomán került középpontba, mintsem az új magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseinek alakulása és a jegybankkal való viszonya” – válaszolta lapunk kérdésére az elemző.
Példa nélküli
Mint korábbi cikkünkben írtuk, a jegybanktörvény szerint ugyan Simor fölmenthető lenne, ha „nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el”, ám kétséges, lehet-e ilyet találni. A magyar jegybank elnökéhez hasonló történetre még nem volt precedens az unióban, így az sem mondható meg biztonsággal, hogyan reagálna az Európai Központi Bank (EKB), ha a magyar kormány föl kívánná menteni a jegybankelnököt. (Az olasz jegybankelnök példája merőben más történet, ugyanis ott az elnököt határozatlan időre nevezték ki, s a vele kapcsolatos botrány sem offshore-ügylethez kötődött.)
Annyi biztos, hogy a felmentést kezdeményezőnek kellene bizonyítani, hogy a jegybankelnök valóban súlyos kötelezettségszegést követett el.
