A szezonálisan nem igazított adatok szerint áprilisban a háztartások 8,1 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. A devizahiteleknél viszont a törlesztések összege 28,6 milliárd forinttal meghaladta a felvett hitelek összegét, azaz ennyivel csökkent a devizahitelek állománya.
Áprilisban a lakosság betétállománya is csökkent, összesen 59 milliárd forinttal, a forintbetéteknél 38 milliárd forint, a devizabetéteknél pedig 21 milliárd forint nettó betétkivonás volt a hónap során.
Az MNB statisztikájából kiderül, hogy a vállalatok forintban és devizában is nettó hiteltörlesztők voltak, betéteiket pedig mind forintban, mind devizában növelték áprilisban. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 87,6 milliárd forinttal, devizahiteleinek állománya 25,6 milliárd forinttal csökkent. Ebben a szektorban a forintbetét állomány 45,4 milliárd forinttal, a devizabetét állomány 54,5 milliárd forinttal emelkedett áprilisban.
A lakáshiteleken belül 68 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 71 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 97 százalék volt forint alapú. A lakáscélú forint és euró alapú hitelek átlagos hitelköltség mutatója áprilisban csökkent, míg a svájci frank hiteleké kis mértékben emelkedett. A forint és euró lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója közti különbség 2,3 százalékpont volt áprilisban.
A háztartásoknak nyújtott forint lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója áprilisban 10,96 százalék volt a márciusi 11,2 százalék után. Tavaly áprilisban még 15,43 százalék volt ez a mutató.
Az euróban folyósított lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója márciusról áprilisra 8,85 százalékról 8,63 százalékra mérséklődött. Tavaly áprilisban 10,06 százalék volt. A háztartások svájci frank lakáshiteleinek átlagos hitelköltség mutatója áprilisban 6,36 százalékra emelkedett a márciusi 6,23 százalékról. Tavaly áprilisban 7,48 százalékot regisztrált az MNB.
