Simor szerint a nemzetközi és régiós összevetésben is kiemelkedő banki jövedelmezőség fő oka az ugyancsak kiemelkedően magas kamatkülönbözet.
A jegybank elnöke szerint a válságból való kilábalás során a hazai bankok lassabban csökkentették a hitelkamatokat, mint amilyen mértékben a forrásaik ára csökkent. Simor ezért javasolja egy referenciakamat bevezetését a jelzáloghitelezésnél, hasonlóan a vállalati hitelekhez (pl. LIBOR).
Erre a referenciakamatra jönne rá a kamatkülönbözet, amely a hitelkamatot előállítja. Ha a referenciakamat emelkedik, a hitelkamat is nő, ha pedig csökken, a hitelkamat is alacsonyabb lesz.
Egy ilyen referenciakamat jót tenne a bankrendszer iránti bizalomnak és javítaná a „monetáris transzmissziót” – tette hozzá az MNB elnöke (végső soron a monetáris politika hatékonyságát is).
Simor András a devizahitelezés kapcsán megjegyezte, hogy „utólag könnyű okosnak lenni”. A jegybank elnöke szerint sokan mondják, hogy az MNB nem védte meg a devizahitelektől a lakosságot. Szerinte azonban ez azért rossz érv, mert a jegybanknak ez nem is feladata.
A jegybank nem fogyasztóvédelmi hatóság, eszköze sincs, és nem is volt a devizahitelezés visszafogására. Ennek ellenére többször írásban és szóban is figyelmeztetett a devizahitelezés kockázataira – mondta Simor.
Hozzátette, hogy akkor lehet valakit számon kérni, „ha kiadták a feladatot, ha adtak hozzá eszközöket, és ha mégsem végzi el a munkát, emlékeztetik rá”. Ezért szerinte a jegybank nem felelős a devizahitelezés elterjedéséért. Hozzátette, hogy a devizahitelek állományának 60%-a még a jegybank jelenlegi menedzsmentje előtt keletkezett. Tehát, ha mégis ő lenne a felelős, akkor szeretne osztozni a felelősségben.
