Az ukrán parlament és az orosz alsóház kedden ratifikálta a két ország közötti flottaszerződést. A megállapodás értelmében Oroszország tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát, cserébe az orosz Fekete-tengeri Flotta az érvényes szerződés lejárta után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig használhatja a Krím félszigeten a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot.
Deák András György az MTI-nek elmondta, szerinte nehezen képzelhető el, hogy Oroszország kizárólag a szevasztopoli kikötő, azaz a fekete-tengeri flotta támaszpontjának további használatáért tíz esztendőn át évi több mint hárommilliárd dollár kedvezményt adjon Ukrajnának a földgáz árából. Az elemző ezért valószínűsíti, hogy a megállapodás ma még ismeretlen alkukat tartalmaz, mivel “az így átengedett több mint harmincmilliárd dollár feléből Oroszország vígan felépíthetne egy másik flottakikötőt”.
“Ukrajna valóban rálépett Fehéroroszország útjára” – mondta Deák András György azzal kapcsolatban, hogy az első kommentárok szerint a jelenlegi ukrán politikai és gazdasági vezetők a megállapodással az Oroszországtól való energiafüggőség révén kívánják biztosítani uralmukat, ahogyan ezt a fehéroroszországi vezetés teszi.
Magyarország és a többi európai ország profitálhat az ukrán-orosz megállapodásból – mondta, hozzátéve, hogy Viktor Janukovics kormányzásának idején korábban sem voltak az elmúlt években megszokottá vált gázkrízisek.
A Külügyi Intézet munkatársa ugyanakkor közölte: a két ország egyezsége feleslegessé teheti a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, mivel így Ukrajnán keresztül is biztosítható marad az orosz földgázszállítás. (A Déli Áramlat csővezeték a Földközi-tenger alatt szállítana orosz földgázt Európába.) Ezért valószínűsíti, hogy a Déli Áramlat, “bár ezt nem jelentik be, végül nem fog megépülni”.
