A reálkereset-növekedés a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályok változásának, valamint annak köszönhető, hogy kifizették a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi, eseti kereset-kiegészítésének januári első részét. Az alkalmazásban állók létszáma 2010. január-februárban átlagosan 2 millió 613 ezer volt.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első két hónapjában 3,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A versenyszférában 3,5 százalékkal, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal nőtt a reálkereset. A költségvetési szférában január–februárban 740 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 777 ezren dolgoztak, a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 2,6 százalékkal csökkent.
A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,5 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,7 százalékkal csökkent. A versenyszférában 5,9 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 200 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 900 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 209 100 forint.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,6 százalékkal, a költségvetés területén pedig 1,6 százalékkal növekedtek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest.
A versenyszféra növekedési átlagát jelentősen meghaladta a kereset növekedése a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (11,1 százalék), a vízellátás; a szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,6 százalék), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,7 százalék) nemzetgazdasági ágakban. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első két hónapjában átlagosan 3 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 4,9 százalékkal haladta meg az előző év január–februárit.
A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,2 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig, az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékkal emelkedett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 131.600 forint (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 95.200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 168.400 forint) volt, 10,3 százalékkal magasabb az előző évinél. A versenyszférában 9,8 százalék, a költségvetési szervezeteknél pedig 11,3 százalékkal nőttek a nettó keresetek.
A 210.200 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 3 százalékkal haladta meg a tavaly január–februárit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százalék volt.
Szollár Domokos kormányszóvivő a KSH által publikált adatokra reagálva hangsúlyozta: elsősorban az adócsökkentésnek köszönhető, hogy az idei év első két hónapjában nagyobb a bérek vásárlóereje, mint egy évvel korábban: a nettó átlagkeresetek 10,3 százalékos növekedése ugyanis jelentősen meghaladja az infláció mértékét.
A kormányszóvivő közleményében emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésének és a sávhatárok megváltoztatásának eredményeként 2010-ben 10 adózóból 9 az alsó, 17 százalékos kulcs szerint adózik, s így egy átlagosan 200 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 15 ezer forinttal többet visz haza. A magyarországi vállalkozások pedig a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével összesen mintegy 400 milliárd forintot tudnak megtakarítani 2010-ben.
